bölcseleti és theologiai doktor, egyetemi tanár, egri kanonok, egervári prépost és kurczi apát, szül. 1790. febr. 24. Polgáron (Szabolcsm.); középiskoláit (1801-2-ben Miskolczon, 1803. Lőcsén, a humaniórákat 1804. szintén Lőcsén, 1805. Egerben) bevégezvén, az egri növendékpapok közé lépett; a bölcseletet 1806-7. és theologiát 1808-1811. Egerben hallgatta (időközben 1810. nov. 4. a pesti egyetemen bölcseleti doktorrá avatták), mire az egri papnevelőben a kispapok felügyelője volt. 1812. nov. 11. miséspappá szenteltetett fel és Budára hivatott báró Fischer István egri érsek mellé, ki akkor ott primási helyettes volt. 1813. máj. 2. theologiai doktor lett. Ezután a pesti központi papnevelőben mint tanulmányi felügyelő, működött; honnét érseke ismét visszahelyezte Egerbe, az egyetemes- és magyar történelmi tanszékre, 1820. nov. 8. pedig a pesti egyetemen a dogmatika tanára lett (1823. és 1826. dékáni hivatalt is viselt); ez állását 1832-ben egri kanonokká történt kineveztetése után hagyta el. 1837. márczius 25-én a Kisfaludy-társaság alapítója lett. Meghalt 1861. május 4. Egerben.
Czikkei az Eyházi Folyóirásban (1832. I. Erkölcsi méltóságunk eszközéről és ezen eszköz megmaradhatásának szükséges feltételéről), a Magyar egyházi beszédek Gyűjteményében (Pest, 1833. IV. Szent Péter és Pál napjára, Mondotta Ó-Budán 1820-ban).
Munkái:
1. Carmen exc. ac rev. d. Stephano l. b. Fischer archiepiscopo Agriensi, oblatum. Agriae, 1808.
2. Biographia Joannis Hunyady, quondam regni Hungariae gubernatori, voivodae Transsilvaniae... ex probatis auctoribus in hocce compendium redacta. U. ott, 1818.
3. Barátságos értekezés a vallási egyesülés ideájának szerzőjével. Pest, 1823.
4. Észrevételek ily czímű prédikácziók iránt: Az evangeliumi tolerantia két prédikáczióban előadva. U. ott, 1824.
5. A keresztény katholika anyaszentegyháza hit- és erkölcsbeli szabásainak foglalatja, melyet nt. Strauch Benedek német nyelven kiadott munkája után szabad fordítás képében közrebocsátott. U. ott, 1825.
6. A hitetlenségről bizonyos ifjuhoz intézett levél. Kevéssel ezelőtt francziából deákra, most pedig deákból magyarra fordítva. U. ott, 1829.
7. Nexus fundamentorum religionis christianae, regiae scientiarum universitati Pestiensi, dum quinquagesimum a sui instauratione annum pie ac solenniter ageret. e singulari et devinctissimo erga illam studio reverenter oblatus. Badae, 1830.
8. Theses ex universa theologia...in lyceo archiepiscopali Agriensi a 1835. Agriae. 1835.
9. Sermo funebris, quo dno Josepho Belánszky, dum viveret episcopo Neosoliensi, die 3. Januarii 1843. pie in domino denato, die 26. Aprilis anni ejusdem, in ecclesia cathedrali Neosoliensi parentabat. Neosilii, 1843.
10. Egyházi beszéd, mely azon alkalommal, midőn n. t. Verestóy Imre... félszázados papságának másod zsenge áldozatát 1884. nov. 5. ünnepélyes hálaadásul az Urnak bemutatná... elmondatott. Eger. 1845.
11. A vegyes házasságról. U. ott, ...
Alapította az Egyházi Folyóirás cz. szaklapot 1832-ben Pesten, melyet egy évig szerkesztette. (1830. jan. 7. Pesten kiadt programmját: Scopus et planum operis periodicum: Egyházi értekezések és tudósítások; ezzel a hittudományokat akarta az őket megillető szinvonalra emelni).
Levele Walter Lászlóhoz. Eger, 1842. jún. 21. (a m. n. múzeum kéziratiosztályában).
Status praesens regiae literarum Vniversitatis Vngaricae, Budae, 1830. 6. l.
Hazai s Külf. Tudósítások 1825. I. 32. sz., 1837. I. 32. sz.
Fejér, Historia Academiae 152. l.
Ferenczy és Danielik Magyar Irók I. 281. l.
Petrik Bibliogr.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren, Eger, 1892. 142. l. és gyászjelentés.