szent Benedek-rendi áldozópap, szül. 1782. jan. 15. Bársonyoson (Veszprémm.); Balogh győri kanonok házánál nyert ellátást, hogy a gymnasium nyelvtani osztályait elvégezhesse; a szónoklatot Dozlern Ödön hires orator, a költészetet pedig Horváth Pál alatt tanulta Sorponban. 1804. okt. 31. a pannonhalmi benedekiek közé lépett. A bölcseletet Győrött hallgatta. 1807. a pápai, 1807-08. a soproni gymnasium tanára volt; innét visszatért Pannonhalmára, hol theologiai tanulmányait folytatta. 1812. márczius 22. misés pappá szenteltetett föl. 1812-13. tanár volt Pannonhalmán, 1813-1815. a nyalkai (Győrm.) plébánia administrátora, 1815-1822. Tényőn (Győrm.), 1822-23. egyházi szónok Pannonhalmán, 1823-24. a balaton-füredi plébánia administrátora, 1824-27. Kapolyban (Somogym.) volt lelkész, 1827-28. ugyanott a rend javainak kormányzója, 1829-30. egyházi szónok Sopronban, 1830-38-ban Dömölkön lelkészkedett, 1843. a tihanyi apátság alperjele s a plébánia administratora, 1843-50. ugyanaz Nyalkán; 1850-től lelkiatya Bakonybélben, hol 1854. decz. 8. meghalt.
Czikkei a asciculi Ecclesiasticiben (1841. I. Parochus penes agnellos, II. Parochus penes Agnos, Parochus penes adolescentes et juvenes matrimonio aptos, Parochus penes sponsum et sponsam), a Religio és Nevelésben (1843. II. Szent kereszt tiszelete, 1845. II. Észrevételek az egyházi énekről sat.)
Munkái:
1. Hézagpótló énekes könyvecske. Győr. ...
2. Örömdal mélt. Kovács Tamás, pannonhalmi főapát úrnak béléptető ünnepére, bőjtelő havának 14. 1830. Soprony.
3. A keresztény katolikai isteni tiszteletnek minden ágaira kiterjedő énekes könyv négy részre felosztva és a szükségesebb imádságokkal is ellátva. Pest, 1842. Négy kötet.
4. Elegia iucunde lacrymans. quam illustr. ac rev. comino Michaili Rimely archiabbati Montis Pannoniae, dum sedem hac suam solemniter ingrederetur, obtilut 18. Apr. 1843. Veszprimii.
5. A keresztényi kath. hitre visszatérő ágostai vagy helv. vallású személyek előleges oktatása. Írta és használta...Pest, 1845.
6. Falusi tisztujitás, vagyis birák, tanácsosok, jegyző, kis biró, tizedesek, hegymesterek, mezei őrök, éjjeli őr s templomi rendőrök választása esküje s oktatása. Győr, 1847.
Ferenczy Jakab még említi K. életiratában, hogy az ifjúság számára különféle erkölcsi darabokat írt, melyek közül nevezetesebbek: Parókás német, Légy a pókhálóban, Jó reggel az almás leánynak, A tót erény, Munkás a nyugvó naphoz, A tényői násznagy panasza és áldása egy vén asszonyra; ezeken kívül még a következő munkáit említti: Ne nevess (mulatságos anekdoták és elbeszélések) 3 kötet; Seb és orvos, vagyis a lelkipásztornak minden sebei s azoknak gyógyszerei, 6. k.; A buzgó katholikus és protestáns arany órái, 2. k.; Kisdedek kenyere, vagy is hit- és erkölcstudomány; Pálfi Mihály megtérése; Igaz anya; A falusi népiskola tárgyai (írta iskolája számára, s a benne foglaltakat maga tanította is); A katholikus és protestáns iskolák szemközt (ebben egy katholikus követnek czáfolja azon állítását, hogy az igazi jó tanítás csak a protestánsoknál van); Katholika visszhang (melyben a tihanyi ref. prédikátor méltatlakodásai utasíttatnak vissza); A madarak és bárányok jajja (melyer egy oknélküli keserítője adott okot); Alkalmi és rendes egyházi szent beszédek, 9. k. Ünnepi, köznapi, szentmeneteki és házi énekek, 4. k.; Tihanyi plébánia; A kisdedek gyakorlati élete, vagyis Isten, önmagok és felebarát iránti kötelességeik; A kath. hitre visszatérő protestánsnak előleges oktatása; Kovács Márk versei; Kovács Márk Rómában; Erkölcsi dalok; Bakonyi gazda; munkáinak számát 50 kötetre teszi. A Ferenczy által fölsoroltakat nem ismerem, azok nagyobb része kézirat lehet, melyek (úgymint a már említett: Katolika-visszhang tihanyi prédikátornak cz. munka kéziratban jelez) a tihanyi apátság könyvtárában vannak meg; a többi kézirata a pannonhalmi könyvtárban őriztetik.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 279. l.
Két garasos Ujság 1859., 12., 14., 15., 17-19. sz. (Adomák).
Scriptore Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 252. lap.
Munkálatok, Budapest, 1883. LXVI. 187., 195., 224. 238., 386. l.
Petrik Bibliogr.