országgyűlési képviselő, a képviselőház volt háznagya, K. János földbirtokos és Latinovics Eszter egyetlen fia, szül. 1827. okt. 26. Gyöngyösön (Hevesm.); ki tanulmányait kitünő sikerrel végezte a pesti egyetemen s húsz éves korában már jurátusnak esküdött fel. Részt vett az 1847-48. pozsonyi országgyűlésen Hevesmegye követei mellett s lelkesedett az akkor éppen ott lefolyt hazafias küzdelmeken. Azután aljegyző lett Pestmegyénél. A szabadságharcz kitörésekor ő is fegyvert fogott, végig küzdötte a szabadságharczot egész a világosi fegyverletételig és a századosságig emelkedett. Családjához tér vissza; atyja egy 300 holdas birtokrészt adott át neki Hevesmegyében Vámos-Györkön, hol gazdálkodni kezdett. Elméleti s gyakorlati tanulmány által a gazdasági ismeretekben előre haladván, ayja utóbb egész birtokát adta kezelése alá. Most a magán körén kívül a társadalmi s irodalmi téren is kezdett dolgozni. Nagy ösztönzésére szolgált az országos m. gazdasági egyesületnek 1857-ben tartott országos kiállítása s az arra következett újra szervezkedése, a melyeknél tevékeny részes volt. 1858 elején már mozgalmat indított egy hevesmegyei gazdasági egyesület alakítására, mely létre is jött és most is fennáll; első gyülése 1858. ápr. 8. a gyöngyösi casion helyiségében az ő elnöklete alatt tartatott meg; ugyancsak az ő vezetése alatt 638 kiállítóval létesült azon év nov. 20-22. Gyögyösön a gazdasági kiállítás. Az egyesült évkönyveit is sok évig K. maga szerkesztette. Ez a hevesmegyei gazdasági egyesület szolgált bölcsőjeül a pest-miskolczi vasúttársaság megalakításának, melynek ügyét K. külön röpirat megírásával is előmozdította, azután a gyöngyösi takarékpénztár és a Gyöngyösi Lapok keletkezése. Ez egyesület elnökségén kívül K. elnöke volt a hevesmegyei s jászsági lótenyésztő bizottságnak és alapító tagja s szintén haláláig elnöke az első magyar gyapjúmosó gyárnak. 1864. febr. az országos m. gazdasági egyesület megválasztotta választmányi tagjává; gyakran részt vett a gyűléseken és különösen a kiállítások rendezésében tevékenyen szerepelt. Saját birtoka, faültetvényekkel szegélyezett táblákra osztva, kulturmérnökileg létesített rétöntözéssel, tejgazdasággal és göbölyhizlalással valódi mintagazdaság volt. Az 1860. okt. 20. diploma után megyei főjegyzővé választatott, az 1861. országgyűlésre pedig a gyöngyöspatai kerület képviselőnek küldötte. Ettől fogva minden országgyűlésen tagja volt a képviselőháznak és pedig háromszor a gyöngyös-patai, egyszer Szatmármegye krassói, egyszer Sopronmegye eszterházi választókerületét, azután pedig állandóan Gyöngyöst képviselte. 1861-ben mindjárt a felirati párthoz csatlakozott, melynek Deák Ferencz volt a vezére, a kitartólag megmardt e párton; a pártvezér is érdemesítette bizalmára. 1866 végén élénk részt vett a kiegyezési tárgyalásokban, a Deák-párt megalakításában s a Deák-kör szervezésében, melynek igazgatójává választatott; sőt már ezen az országgyűlésen a képviselőház háznagyi hivatalára is őt választották meg. 1876-ben, a koronázási díjnak a királyi pár által a honvédek, azok özvegyei s árvái segélyezésére történt adományozása következétben megalakulván a honvédsegélyző országos egyesület, ez őt választotta alelnökévé. 1871-ben Gyöngyös város díszpolgári oklevéllel tisztelte meg. Alapító s választmányi tagja lett a magyar földhitelintézetnek. Szónokképen az országgyűléseken ritkán lépett fel; szakértelmét és tanulmányait különösen az anyagi kérdésekben, vasuti s általában a nemzetgazdasági ügyekben érvényesítette. Deák Ferencz nagyon szerette, még tréfálni is szeretett vele: azt állította előtte, hogy a képviselői háznagyság nem a törvényhozái hatósági, hanem csak a szolgálati személyzethez tartozik, ugyanazért valahányszor képviselői havi fizetését átadta, a melyet tiszteletből K. mindig maga személyesen szokott kéézbesíteni az öreg úrnak, rendeen egy hatost, mikor szálláspénzt is vitt, akkor két hatos szokott neki adni. Ezeket a hatosokat K. mindig köszönettel fogadta s ereklyekép rakta félre, Deák halála után pedig egy tálczába foglaltatta össze, a tálcza fenekén: Deák Ferencz hatosai 1865-től 1876-ig bevésett felirattal; özvegye ezt a tálczát a Deák-szobának szánta, a hol Deák ereklyei őriztetnek. Családi csapások, egyetlen fia halála, a Baldaccy Antal hagyatékai gondnokságából származott bajok és zaklatások megtörték lelki s testi erejét, többszöri szélütés érte, melyből ugyan 1889 tavaszán Abbaziában látszólag kigyógyult, azonban ugyanott máj. 7. újabb szívszélütés véget vetett életének.
Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1857. Néhány szó az általános gazdasági kiállításon kiállított lovakról, 1858. A gazda mint vadász, A hazai lóversenyekről, Balogh Elek úrnak az ebadó tárgyában, Egyesületi ménes rajza, 1859. Az egyesületi ménesek érdekében, Egy kis előcsatározás a lónevek érdekében, 1862. Csenderes, A lóárverésről és lóeladásról, 1863. A csenderesekről, 1864. Inségbazár, Ernő Szász-Coburg góthai herczeg egyiptomi utazásából, 1865. Vadásztörvény, Egy magán ügető verseny, 1867. A vadkacsa fogásról, 1870. Bács-Bodrogmegye öregagár-versenye), a Pesti Naplónak 1856-tól folytonosan munkatársa volt, politikai s nemzetgazdasági czikkeket írt a lapba, a Gazdasági Lapokba (1858-1859. A Howard-eke, ábrával, A hevesmegyei gazdasági egyesület és a következő évfolyamokban is, Ellenindítvány Vidats gyárát illetőleg. Lóerőre idomított röck-féle cséplőgép, Őrlőmalmok és a jury ítélete, 1862. Pár szó a kossuthi gazdaság leirásáról, könyvismertetés, 1863. Eichinger rostái, A Smiedfild-club gazdasági kiállítása Londonban, 1867. Fölhivás az első magyar gyapjumosó-gyár érdekében, 1868. Hevesmegye és Jász-kerületi gazdasági egyesülete), a Falusi Gazdában (1858. Lótenyésztés egyesületi úton, erre válasz a 39. sz., Egy kis beszélgetés a szárazságról és pár szó a telelésről, Nyilt levél Kenessey Kálmánhoz: a schwaben-neuburgi lótenyésztő társulat ismertetése, Gazdasági gyakorlatok: Pénzhiány és ártalanság, Cseléd és napszámos, Birtokrendezés, tagosítási összesítés telkes gazdaságainkban, Procentuatio gyakorlati példával, Igénytelen nézetek a hitelességi fogalmakról hazánkban, különösen tekintettel a gazdászatra, Cseléd! cseléd! cseléd!, 1859. A trokár, Hevesmegyi gazdasági egyesület, Répatermelés felesekkel, Válasz Baksay Dániel úrnak, Gubitz András arany érmet nyert ekéje, ábrákkal), a M. Gazdában (1859. A gazdászati lap hivatása, Takarmányrépa, Ugarlás, Hazánkban is terem Rambouillet-juh, nem kell külföldről hozni, Észleletek az ercsii szántás-verseny felett, Gazdasági könyvtárak ügyében, különösen Hevesmegye gazdaközönségéhez, Angol gazdasági állapotok, Térey Pál uti naplója, Az angol gazdászat főrugói, Anglia és Magyarország, Miben kövessük angol gazdatársainkat, Kik hivatyák nálunk az angol bérlők szerepére, Téveszmék Anglia gazdászata felől, Földmivelési czikkek: Szántás, Hányfélekép lehet szántani?, Fordítás, Fölkeverés, Domboru, gerinczre szántá, Homoru, öbölre szántás, 1860. Gyeptörés, Ugarlás, Mi kivánatik a jó szántáshoz általában? Minő eke kivántatik a különféle szántáshoz, A szántási időközökről, Neveljünk jó szántókat, Szántásversenykről, a versenyszántások birálatáról, Néhány szó egyesleteinkről, A hevesmegyei gazdasági egyesületről, A hasonszervi gyógymódról, Még egy hang a megyei gazd. egyletek ügyében, Telelési előszámítás, Gazdasági egyleteink s a mozgalmas idők, 1861. Jó tavasz, Nyilt levél a szerkesztőhöz, Repczeszéna, Mozduljunk, alapítsuk meg a földhitelintézetet, Egy Röck-féle négy ló erejű zsákoló cséplőgépnek munkaeredménye 1861. év őszén, Menjünk Londonba), a Kertész Gazdában (1859. Hevesmegyei gazdasági egyesület gyümölcskiállítása), a Gazdasági Füzetekben (1862. Nézetek a birtokrendezés körül), a Közügyekben (1880. Kenessey Kálmán életrajza), a Honban (1881. 57. sz. Népünk olvasmánya), a Nemzetben (1884., 323. sz. A világosi fegyverletétel ügye, 330. sz. Az 1848-1849. harcz megszüntetése), a Szabadelvű Naptárban (1885. Gazdasági egyleteink és azok befolyása közgazdasági viszonyinkra), Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Munkái:
1. Értekezés a szántás mesterségről. Pest, 1860. (Ebből 20 példányt ajándékozott a hevesmegyei gazdasági egyesületnek a nép közt való kiosztás végett).
2. Megyerendezés. U. ott, 1866.
3. A világosi fegyverletétel. Bpest, 1884.
Szekesztette a hevesmegyei gazdasági egyesület Évkönyvét.
M. Gazda 1861. 27. sz. arczk.
Ország Tükre 1863. 5. sz. köny. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1872. 38. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1875. 37. sz. arczk., 1878. 46. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Szabadelvű Naptár 1884. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Visontai K. L. a képviselőház háznagyának husz éves háznagyi jubileuma 1885. decz. 21. Budapest, 1886.
Főv. Lapok 1885. 317. sz.
Sturm Albert, Uj országgyűlési Almanach 1887-92. Bpest, 249. l.
1889: Gyöngyösi Lapok 19., Gyöngyös 19., 20., Eger 28., Pesti Napló 125. sz.
Galgóczy Károly, Emlékkönyv, Bpest, 1891. VI. 150-165. l. és gyászjelentés.