bölcseleti doktor és állami kereskedelmi akadémiai tanár, K. István földbirtokos és csenyei Csonka Karolina fia, szül. 1865. márcz. 16. Répcze-Szent-Györgyön (Vasm.); szülei korán elhaltak és ő István bátyja gyámsága alatt növekedett fel; iskoláit csak 1879-ben kezdte a kőszegi gymnasiumban, onnét 1882-ben Szombathelyre ment és 1884-ben elvégezvén a VI. osztályt, Pannonhalmán a szent Benedekiek rendébe lépett; ott elvégezte a novitiatust (VII. osztályt); de betegeskedése miatt 1886-ban kilépett a rendből és Székesfejérvárra ment a VIII. osztályba, hol 1887-ben érettségi vizsgát tett. 1887-1891-ig a budapesti egyetem hallgatója volt és mint IV. éves elnöke volt a bölcselethallgatók segítő-egyletének és az olvasó-körnek. A tanítás gyakorlatát a gyakorló főgymnasiumban sajátította el. 1892. ápr. bölcseleti doktorrá avatták és 1893-ban tanári oklevelet szerzett a magyar, franczia, latin nyelvből és irodalomból. Két nagyobb utat tett, 1892-ben államköltségen Felső-Olaszországban, Svájczban, Lotharingiában, Francziaországban (hol Nancyban és Párisban szerzett gyakorlottságot a franczia nyelvben), a másodikat Stájerországban, közép és déli Olaszországban Pompeiig. 1893-ban neveztetett ki a brassói állami főreáliskolához, 1896-ban pedig az ottani kereskedelmi akadémiához rendes tanárnak, hol jelenleg is működik.
Tudományos, társadalmi s politikai czikkeket írt a következő lapokba: Egyet. Philol. Közlöny, M. Paedagogia, Budapesti Hirlap, P. Napló, Csiki Lapok, Brassói Lapok és Brassómegyei Hirlap; nagyobb czikkei a Vasmegyei Lapokban (1889. 1. sz. Sárvár egykori nevéről); a M. Nyelvőrben (1891. Répczevidéki nyelvjárás), az Ethnographiában (III. 1892. A répczevidéki népszokások), a Kőszeg éd Vidékében (1893. 25. sz. Kőszegi deákkoromból); a M. Paedagogiában (1894. Az élő nyelvek tanításáról), a Kereskedelmi Szakoktatásban (1896. A kereskedelmi iskolák reformjáról, A kereskedelmi iskolák nevelőeszközei, 1897. Kereskedelmi szakoktatásunk egynémely hibái, A magyar nyelv tanításához, 1898. A kereskedelmi levelezés tanításához, Az 1893: IV. t.-cz. és az állami kereskedelmi iskolák), a Budapesti Szemlében (1895. Maroise ur karácsonya), a brassói állami felső kereskedelmi iskola Értesítőjében (1896. A franczia nyelv tanításának kérdéséhez.)
Munkái:
1. Répcze-Szent-György gyász- és örömnapjaiból. Szombathely, 1890.
2. A könyvnyomtatás története Vasmegyében. Szombathely, 1891. (Ism. Főv. Lapok 277. sz.)
3. T. Maccius Plautus a magyar irodalomban. Kőszeg, 1891. (Bölcselettudori értekezés.)
4. A mi vármegyénk. Irók albuma, Szombathely, 1891. (Huszár Pállal együtt.)
5. Franczia nyelvtan és olvasókönyv felső kereskedelmi iskolák alsó osztályai számára. Bpest, 1896-98. Két rész. (Ism. Hivatalos Közlöny 1897. 13. és 1898. 12. sz.)
6. Izlandi halász. Pierre Loti után francziából. U. ott, 1896. (Szépirodalmi Könyvtár. Előbb a Budapesti Szemlében.)
7. Ünnepi beszédek. Tartattak a brassai áll. felső kereskedelmi iskolán. Brassó, 1898.
8. Magyar-Franczia kereskedelmi szótár. Bpest, 1899.
9. Franczia kereskedelmi levelező. U. ott, 1899. (Sajtó alatt.)
Kéziratban: Franczia-magyar és magyar-franczia szótár.
M. Könyvészet 1896.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millennium esztendejében. Bpest, 1896. 7. l. és önéletrajzi adatok.