görög kath. püspök, K. János görög kath. lelkész és Pankovics Anna fia, szül. 1826. május 8. Velejtén (Zemplénm.); atyja korán elhalván, özvegy édes anyja nevelte; iskoláit Nyiregyházán és Ungvárt végezte, a bölcseletet Szatmárt és Kassán hallgatta; öt hónappal anyja halála után 1844. okt. elején, a munkácsi papnövendékek közé vétetett fel és a theologiai tanfolyamot kitünően végezte; azután a püspöki udvarban alkalmaztatott és miután Ausztriát, Stajerországot és Olaszország egy részét beutazta, 1849. júl. 1. pappá szenteltetett fel; azon hó 15-én Técsőre rendeltetett segédlelkésznek, honnét rövid idő mulva Husztra helyettes lelkésznek neveztetett ki. A szabadságharcz alatt tanusított hazafias magaviseleteért az oroszok elfogták s csak püspöke hathatós közbenjárására szabadult ki. 1858-ban kerületi alpeseresé, 1867. pedig főesperessé léptették elő. 1869-ben hazafias működésével nagy népszerűségre jutván, a huszti kerület országgyűlési képviselőnek választotta s lelkiismeretes tevékenységgel működött közre az országgyűlés reformtörekvéseiben. Ugyanazon évben Máramarosmegye püspöki vidéki helynökéve neveztetett ki s 18 ülnökből álló szentszék élén, 88 parochiában több mint 120.000 lélek szellemi ügyeit önállólag vezette. 1870. márcz. a magyar pénzügyminiszterium által Máramarosszigeten lelkészszé neveztetett ki s azután apáttá is előléptették és kevéssel azután a munkácsi püspöki székre emeltetett. Egyházkerülete túlnyomóan ruthén nemzetségű hívei közt buzgón ápolta a hazafias érzelmeket és nemes példával járt papjai előtt. Ő volt az, ki a rumén és szerb püspöki kar által a népnevelési törvényjavaslat ellen kifejtett agitatióval szemben kérvénynyel fordult ő felségéhez ama javaslat életbeléptetése mellett. Ő volt az, ki a javaslat törvényerőre emelése után főpásztori levélben magyarázta hiveinek reájuk nézve kedvező, jótékony irányelveit. Ő fordította ls az ó szláv liturgiát magyarra s ő tartotta Ungvárt az első magyar hitszónoklatot. A római szentszék több kitüntetésben részesítette; megtette pápai trónállónak, földíszítette a szent Gergely-rendjel nagy keresztjével, kinevezte született római gróffá. Meghalt 1891. ápr. 5. Ungvárt.
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Appelrath L. (a Hajnalcz. Albumban. Bpest, 1873.)
Nevét Pásztelyi Jánosnak is írják.
Hajnal, Album. Szerk. Sarkady István. Bpest, 1873. arczk.
Kelet 1891. 14. sz.
Vasárnapi Ujság 1891. 15. sz. (Nekr.)
Budapesti Hirlap 1891. 94. sz.