kereskedelmi s iparkamarai fogalmazó, szül. 1863. márcz. 4. Debreczenben; középiskoláit ugyanott és Kézsmárkon (az V. osztályt) végezte, mire Frater Vincze biharmegyei, majd Bottlik Lajos borsodmegyei földbirtokosnál nevelősködött. Azután a kassa-oderbergi vasút szolgálatába lépett és Teschenben (Szilézia) vasúti forgalmi szolgálatot tett. 1887-ben visszajött szülőföldére s a debreczeni kereskedelmi s iparkamaránál nyert alkalmazást és magánúton elvégezte a jogi tanfolyamot; a jogi alapvizsgák és államvizsgák letevése után a pécsi kereskedelmi s iparkamara fogalmazójává választották meg. Itt töltött hét éve alatt igazgatója illetve titkára volt az általa szervezett következő egyesületeknek: pécsi kereskedelmi ifjusági kaszino, kerületi betegsegélyző pénztár és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyező pénztára. 1899. febr. 1. az önálló hatáskörű debreczeni kereskedelmi s iparkamarai fogalmazói állást foglalta el.
Irodalmi munkásságát 1887-ben a Debreczeni Hiradóban kezdte, melynek két évig szinikritikusa is volt. Ez időtől kezdve sűrűn jelentek meg túlnyomólag szépirodalmi tárczái, beszélyei a nevezett lapban, a Debreczeni Ellenőrben, a Debreczenben; írt még a Szegedi Hiradóba, Képes Családi Lapokba s a Budapestbe. Pécsett állandó munkatársa volt a Pécsi Naplónak (1893. Kereskedő testületek, 1895. Kereskedelmi és iparkamarák reformja, 1897-98. Betegsegélyező pénztárak) és Pécsi Figyelőnek, melyekbe 1892-től többnyire közgazdasági czikkeket írt; utóbbi időben a M. Iparba is dolgozott (1897. Az 1891: XIV. t.-cz. revisiójával kapcsolatban írt czikksorozat: Congresus-e vagy titkári értekezlet?); az Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből (Pécs, 1894.) cz. munkában: Pécs sz. kir. város kereskedelmi viszonyai.
Munkái:
1. A sziv világából. Elbeszélések. Pécs, 1894.
2. Három felolvasó est. Rendezte a pécsi kereskedő ifjúság casinója. Sajtó alá rendezte ... U. ott, 1895. (I. A kereszt, K.-től).
3. Baranya közgazdasági és népességi viszonyai U. ott, 1897.
4. Ipari közigazgatás. U. ott, 1898. (Iparügyi elvi határozatok és miniszteri rendeletek gyűjteménye).
Kéziratban: Tanulmány a ruthén nép kereseti viszonyainak javításáról.
Pécsi Figyelő 1894. 144. sz.
Várady Ferencz, Baranya multja s jelenje. Pécs, 1896. I. 426. l. és önéletrajzi adatok.