ev. ref. gymnasiumi tanár, szül. 1814-ban Igaron; bölcseleti, jogi s theologiai tanulmányait Debreczenben hallgatta. Midőn a szatmári egyházban 1837-ben a második elemi iskola élére állíttatott, azon buzgólkodott, hogy növendékei minél nagyobb képzést nyerjenek; igy már a második évben tanított a III. elemi osztályban is. 1846-ban a IV. osztálylyal egy polgári iskola alsóbb osztálya egyesíttetvén, ezen összeolvasztott osztály számára kéziratban kidolgozta a rendszeres természetrajz, természettan, a kersztyén egyház, Magyarország és a világ történetét, és a népszerű polgári jogot, mely tantárgyakat szintén tanította. 1855-ben a vasárnapi iskola IV. osztályát vezette, 1856-ban az elemi s polgári iskolák igazgatásával bizatott meg és egyházi jegyzővé tétetett; 1863. febr. 5. pedig gymnasiumi tanár lett. A koronás arany érdemkereszt tulajdonosa volt. Meghalt 1886. ápr. 11. Szatmárt élete 74., tanárságának 50. évében.
Munkája: A szatmári ref. iskola története. Debreczen, 1880. (Különnyomat a tiszántúli ref. középiskolák tanáregyesületének 1880-1881. Évkönyvéből.)
Kiss Kálmán, A szatmári ref. egyházmegye története. Kecskemét, 1878. 769., 770. l.
Figyelő XIX. 23., 24. l. és gyászjelentés.