orvosdoktor, K. István szatmári ev. ref. gymnasiumi tanár és író és Vajay Eszter fia, szül. 1845-ben Szatmár-Németiben; iskoláit szülőhelyén és Kézsmárkon, az orvosi tanfolyamot Pesten és Bécsben végezte. 1869-71 óta orvos-sebészdoktor; 1872-75. budai törvényszéki orvos és anatomus; 1875-81. fővárosi kerületi orvos; 1881. óta m. kir. állami rendőrorvos Budapesten.
Czikkei a M. orvosok és természettudósok Munkálataiban (XV. 1872. Kékkór, kyanosis világrahozott szivbajból, ugyanez a Gyógyászatban és a Pester Med. Chirurg. Presseben is); a Gyógyászatban (1872. Huszonnyégyéves gyomor és remesesipoly, ugyanez németül a Pester Med. Chirurg. Presseben), Fürdői Lapokban (1873. Wagner Richard elmeállapota), a Fővárosi Lapokban (1873. A tánczkórról, 1878. Tébolygyógyítás történetéből), az Ország-Világban (1880. A szivről, a későbbi evf. Mehádia. Trencsén-Teplicz sat.), a Nemzetgazdasági Szemlében (1885. Közegészségünk állapotáról), a Pesti Naplóban (A csendes emberek házáról) sat.
Munkái:
1. Az astracháni pestis. Népszerű tájékoztatás a pestis lényege, terjedése, megelőzése és orvoslásáról, e járvány rövid történetével. Bpest, 1879.
2. Közegészségügyünk állapota. U. ott, 1885. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)
3. A magyar kincstár fürdői és ásványvizei. A m. kir. pénzügyminiszterium megbizásából. U. ott, év n. (Németül és francziául is megjelent.)
Szerkesztette a Fürdői Lapokat 1873-ban. 13 száma jelent meg.
Kéziratban: A magyar birodalom fürdői s ásványvizei, kiváló tekintettel a földtani, éghajlati s közegészségügyi viszonyokra, két kötet; Az orvostudomány története Magyarországon, a járványok történetével, pályamű; A prostitutio Európában, kiváló tekintettel hazánkra, a társadalomtan, a közerkölcs, a közegészségtan és rendőri felügyelet szempontjából a bujakórság ellen alkalmazandó intézkedések tágyalásával.
Oláh Gyula, Magyarország közegészségügyi statisztikája. Bpest, 1876.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.