kir. törvényszéki biró, K. István kir. sóhivatalnok és Seefrancz Erzsébet fia, szül. 1828. aug. 1. Szegeden (Csongrádm.); iskoláit Pécsett mint jogász 1848-ban végezte s a szabadságharcz kezdetén a 8. honvéd-zászlóaljba állott; aug. 7. hadnagy, nov. 11. főhadnagy lett és több csatában vett részt, a kácsiban megsebesült. A temesvári ütközet után Lugosra, onnét Facsétra vonúlt; Radnánál elfogták és Aradra vitték; onnét kiszabadulva, a szülei házhoz Pécsre került, hol atyja kir. sópénztárnok volt. A folytonos üldöztetés miatt bujdosóvá lett; végre önként jelentkezett és a gróf Mazuchelly 10. gyalogezredbe sorozták, hol két évet töltött és szabadságoltatván (1869-ben nyert végelbocsáttatást). Szolnokon a cs. kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb mint napidijas a megyefőnökségnél nyert alkalmazást. 1855-ben a budapesti cs. kir. tövényszékhez beosztva előbb mint helyszinelő telekkönyvi tollnok, utóbb mint bizottság vezetője működött Pest-Pilis-Solt-, Esztergom-, Komárom-, Fejér-, Heves- és Borsodmegyében. 1858-ban a szolnoki cs. kir. törvényszéknél alkalmaztatott. 1862-ben Szolnok városi törvényszéki tanácsossá s 1867-ben Hevesmegye törvénszékéhez ülnökké választották meg. 1872. jan. 1-től szolnoki járásbiróvá neveztetett ki; 1875. okt. 1. saját kérelmére a székesfejérvári kir. törvényszékhez helyeztetett át és azóta mint törvényszéki biró ott működik.
Munkái:
1. Visszaemlékezések az 1848-49. szabadságharczra. Székesfehérvár, 1897. (A tizenharmadik seb, válaszúl Tóth Bélának Szájrúl szájra cz. könyében a «Meghalt» czikkre; A kácsi csata, előbb a Székesfehérvár és Vidékében, Mikor engem az osztrák katonák besoroztak, előbb ugyanazon hirlapban.)
2. Első nap és éjjel a táborban. Viszaemlékezések az 1848-49. szabadságharczra. U. ott, 1898. (Előbb a Székesfehérvár és vidékében.)
Önéletrajzi adatok.