jogi doktor, egyetemi tanár, magyar királyi udvari tanácsos, a magyar tudományos akadémia lev. tagja, született 1849. január 28. Pesten; középiskoláit Pesten a kir. kath. főgymnasiumban 1867-ben végezte; ugyanott az egyetemen 1871-ig a jogot hallgatta s 1872-ben jogi doktorrá avatták, a mikor a pesti kir. törvényszéken aljegyzősködött. Ezt követőleg kir. itélő táblai fogalmazó volt. 1873-ban a köz- és váltó-ügyvédi vizsga letétele után ügyvéddé lett és ebben a minőségben tagja volt a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak és az ügyvédi kamara választmányának; mint a jogtudományi s az államtudományi államvizsgálati bizottságok külső tagja is működött. 1883-ban az egyházi jog magántanára lett az egyetemen és ugyanezen évben a budapesti királyi ítélő táblához pótbirónak nevezték ki, hol rendes bíróvá 1887-ben lépett elő. 1888-ban a budapesti egyetemen az egyházjog rendes tanárává neveztetett ki, a hol azóta működik; az 1895-96. iskolai évben a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1884. június 5. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának, hol a történelmi bizottságnak is tagja. 1892 óta a gyakorlati birói vizsgának tagja. 1899. január 29-én a törvények előkészítése terén teljesített szolgálatainak elismeréseül a király a magyar királyi udvari tanácsosi czímet adományozta neki.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1870. Az igényperről, 1871. Pest város fenyítő törvényszéke mint polgári biróság, 1873. Tényálladék és bizonyíték, Alanyi tényálladék hiányából, 1874. Váltói jogviszonyok conversiója tekintettel egy elvi jelentőségű határozatra. A járásbiró mint telekkönyvi hatóság, 1881. Felelet Sztehlo Kornél úr kritikájára, Hazai jogtörténet, Polgári házasság, 1885. A párbér kérdése a kurián, 1886. A párbérügy sorsa a királyi kurián, Levél a szerkesztőhöz a párbér ügyében, felelet dr. Győry Elek úrnak, A szültések anyakönyvezése, Pauler Tivadar emlékezete, Curiai döntés a le nem járt követelés perelhetéséről, Még egyszer a kúria 32. sz. döntéséről, Cherny József egyetemi jogtanár emlékezete, 1889. Viszonykereset vegyes házassági válóperben, 1890. Vélemény a polgári törvénykezési rend reformjáról, Elkeresztelések ügye, 1897. Közigazgatási biráskodás s a legfőbb kegyúri jog; Megemlékezés a Jogtudom. Közlöny negyedszázados pályájáról (Bp. 1891), mely czikk a Jogtud. Közl. huszonötéves tartalomjegyzéke élén is megjelent); a M. Jogászgyülés Évkönye (I. 1874. Véleményes indítvány azon kérdés felett, vajjon a telekkönyvi tulajdonos ellen megengedendő legyen-e az elbirtoklás); a Pesti Naplóban (1875. 67. sz. Az ügyvédi vizsgálatokról, 1879. 8., 11. sz. A jogi tanulmányi és vizsgálati rend); a Magyar Igazságügyben (1880-81. Hogyan kötelezheti magát vak ember váltón, Az igazságügyminiszteriumban tartott értekezletek az írói és művészi tulajdonjogról szóló törvényjavaslat felett); a Pester Lloydban (1881. 339. sz. A Szerbiával kölcsönös jogsegély iránt kötendő szerződésről. 1883. 1. sz. Az igazásügyi codificatio teendőiről, 1882. 12. sz. A bűnvádi eljárási javaslatról, 96., 97. sz. Az uzsora törvényjavaslatról); az Egyetértésben (1881. 330. sz. A házassági ügy rendezésének kérdése a debreczeni zsinaton, a Pester Lloydban is); a Nemzetben (1882. 8. sz. A zsinat Debreczenben, 1883. 101. sz. A képviselőházi igazságügyi bizottság és a polgári házasság, 1885. 25. sz. Katholikus autonomia, 310. sz. Állam és egyház, XIII. Leó de civitatum constitutione christiana kiadott encyclicája alkalmából, 1889. 12-ik, 13-ik sz. Az elkeresztelések ügye, 1890. jan. 20. sz. A kath. autonomia és a kánoni jog, 1890. márcz. 6. sz. A primási székhely áthelyezéséről) és a Vasárnapi Ujságban (1883. 17. sz. Jerney János 1800-1855.)
Kéziratban: Egy középkori magyar házassági per, felolv. a magyar tudom. akadémia 1885. okt. 12. ülésében.
Munkái:
1. A birtok-elméletekről. Közli... Pest, 1871. (Különnyomat a Jogtudományi Közlönyből).
2. Az írói és művészi tulajdonjog. Budapest, 1879. (Különnyomat a Havi Szemléből.)
3. Törvénytervezet a polgári házasságról. U. ott, 1881. (Melléklet a Jogtud. Közlöny 15. számához).
4. Mi a jogunk s milyen legyen a törvényünk az írói és művészi munka védelmében. U. ott, 1882. (Különnyomat a M. Igazságügyből).
5. A házasságkötés Magyarországon egyházi és polgári jog szerint tekintettel törvényhozásunk feladatára. Közönséges egyházi és hazai kútfők nyomán. U. ott, 1883. (Ism. Uj M. Sion. M. Könyv-Szemle, Prot. Egyh. és Iskolai Lap, Archiv für kath. Kirchenrecht. Mainz. 1884.)
6. A házassági javaslat a törvényhozás előtt. U. ott, 1884.
7. Szilágyi Márton tanítása az eljegyzésről 1690-ben. Székfoglaló. Ugyanott, 1885. (Értkezséek a társad. tudom. köréből VII. 10., Ism. Archiv für kath. Kirchenrecht 1886.)
8. A párbér Magyaroszágon. Birálat der. Timon Ákos könyve felett. U. ott, 1885. (Különnyomat a M. Igazságügyből.)
9. A párbér jogi természete. U. ott, 1886. (Timor Ákos munkájának: A párbér Magyarországon birálata. Felelet Timon Ákos: A párbér jogi természete czímű válaszára. 2. bőv. kiadás. U. ott, 1886. Ismertette a Jog és Századok 1888. Archiv für kath. Kirchenrecht 1886. 342. l.)
10. Felelet báró Roszner Ervin «Régi magyar házassági jog» cz. munkájára. U. ott, 1887. (Ismert. a Századok 1888. Archiv für kath. Kirchenrecht 1888.)
11. Báró Roszner Ervin válaszára. Ugyanott, 1888.
12. Az utolsó két egyházpolitikai törvényjavaslat. Ugyanott, 1894. (2. bővített kiadás. Ugyanott 1894. Az izraelita vallás bevételét és a vallás szabad gyakorlatát tárgyazó s utóbb törvényekké vált törvényjavaslatokról írt birálat. Ism. Kath. Szemle 2. bőv. kiadás. U. ott, 1895. Ism. Archiv für kath. Kirchenrecht.)
A budapesti kir. kath. főgymnasium Értesítője 1883. 15. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1887., 1894.
Vécsey Tamás, A budapesti kir. m. tudomány-egyetem jog- és államtudományi karának ismertetése 1667-1896. Bpest, 1896. 10. l.
Budapesti Közlöny 1899. 28. sz.