költő, K. Zsigmond ügyvéd, tehetős birtokos nemes és Kun Terézia fia, szül. 1839. máj. 5. Gelejen (Borsodm.); anyját még kora ifjúságában elvesztvén, nevelését atyjától nyerte. A kis fiú különös kedvencze volt anyai nagyatyjának Kun Istvánnak; 1847. szept. 1. lépett a miskolczi ev. ref. iskola tanulói sorába s itt kilencz évet töltött. Kiváló előszeretettel olvasgatott verseket, melyeknek nagy részét könyv nélkül is megtanulta. Kazinczyt, Vörösmartyt, Kölcseyt különösen kedvelte. Közvizsgálat alkalmával már önkészítette versét szavalta el. Költészetanára Lévay József méltányolta tehetségét és buzdította; későbbn is levelet váltottak egymással; ezen elismerés különös hatással is volt K. költői pályájára. A VIII-ik gymnasiumi osztályra Debreczenbe ment; az itteni önképzőkörben 50 dolgozatot birált; tanulótársai havi lapot szerkesztettek, mely tőle költeményeket hozott; de az ottani helyi lapba is dolgozott. A hittanszaki pályára lépett, de maga sem hitte, hogy valamikor pap legyen belőle. Három költeményével nyert pályadíjat az ifjúság önképzőkörében; néhány sírvers, melyeket elhunyt tanulók fejfájára készített, és néhány alkalmi költeménye rávonta az iskola közfigyelmét. Körülbelül öt évig volt Debreczenben és ez alatt többnyire az iskola falai közt élt; csak a legutóbbi évben vállalt a városban nevelőséget. Egyszer azonban felkerekedett és odahagyta Debreczent és haza ment; két hét mulva ismét visszatért. Még aztán vagy kétszer változtatott tanyát. Utolsó évében azon vélemény volt közönséges, hogy Csokonai sorsára akar jutni. Azonban mulasztásainak vádja alól betegsége nagyrészt feloldozta őt. A Kazinczy százados ünnepére készített költeményét 1859. okt. 27. elszavalták és kinyomtatták; ezáltal ismeretessé tette nevét. Egy költeménye a polgári casino által adott ünnepélyen (1860. ápr. 26.) szavaltatott és szintén kinyomatott. A debreczeni polg. casinoi Kazinczy-alapítványból ő nyerte az első 8 arany díjat: Csokonai kora előzményei és kölcsönhatása, iskolájának költészetünkben jellemzése és korunkig lehozása cz. értekezéssel, mely a Csokonai Albumban (Debreczen, 1861.) jelent meg. A Tököli Szabbas százados születése napján rendezett ünnepélyre (1861. január 26.) írta utolsó költeményét. Betesége mindinkább súlyosbult, kénytelen volt hazamenni s 1861. aug. 5. meghalt Gelejen.
Költeményei vannak a Vasárnapi Ujságban (1859-60.), a Csokonai Albumban (1861.), a Szépirodalmi Figyelőben (1861-62.) és a Divatcsarnokban (1861.)
Munkái:
1. Emléksorok Kazinczy Ferencz százados ünnepén Debreczenben 1859. okt. 27. Debreczen, 1859.
2. Kovács Gyula költeményei. Közrebocsátja Bihari Péter. Debreczen, 1862. (A költő életrajzával.)
Kéziratban több költeménye maradt és egy útleírás.
Hölgyfutár 1861. 138. sz. (Széll Farkas).
Napkelet 1862. 20. sz. (Szana Tamás).
Moenich és Vutkovich, Magyar Irók Névtára, Pozsony, 1876. 484. l.
Győry Vilmos, Koszorú. Bpest, 1875. 817. l.
Borsodmegyei Lapok 1883. 39. sz. (Kerékgyártó Elek.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr.