okleveles mérnök és megyei főmérnök volt Veszprémben, később Festetich Antal királyi kamarásnak jószágigazgatója; Győrből származott át Veszprémmegyébe s előbb Pápán, azután Déghen lakott (Veszprémm.). Ifjú korában hosszabb időt töltött külföldön, mérnöki tanulmányokkal foglalkozva. Nemcsak műszerekkel, földabrószokkal és diplomával, hanem egy kis könyvtárral is tért haza, melyben a főhelyet Lafontaine, Boileau s Voltaire művei foglalták el. Levelezett Csokonaival, Péczelyvel, Horváth Ádámmal és Kazinczyval. Nyelvismerete a magyaron kívül: latin, német és franczia. Neje volt Eöry Juliánna, kitől öt leánygyermek: Mária (1797), Rozália (1799), Anna (1806), Terézia (Literaty Jánosné, az írónő) és Katalin (Beőthy Gáspár neje, Beőthy Zsigmond költő anyja, kinek unokája Beőthy Zsolt egyetemi tanár), két fia: Ferencz (1801) és Pál (szül. 1808. júl. 1. az orvosdoktor és író). K. 1816-ban a déghi ev. ref. egyháznak 100 forintot adományozott. Meghalt 1819. február 9-én Déghen 73 éves korában.
A komáromi Mindenes Gyűjteménybe (1789-90) írt több verset és czikket névtelenül.
Munkái:
1. Emberséges ember egész tisztje vagy oly makszimák mellyek szerént az ember magát e világban bölcsen, okosan, Isten és emberek előtt való kedvességgel hordozhatja. A gyenge ifjuság nagy hasznára való nézve franczia nyelvből magyarra fordíttatott. Győr, 1775. (Az Előszó kelt Szombathelyen 1774. nov. 1. és ifj. Eszterházy János gróf urfinak van ajánlva). Neve az előszó után van írva Kovács Ferencz Math. (ematikus.)
2. Az utak és utszák építésének módja, melyet írt Gautier ur. Mostan pedig hasznos jegyzésekkel megbővítve és szükséges táblákkal megékesítve magyarul kiadott. Pozsony és Kassa, 1778.
3. A fejedelmek és hazának barátja avagy, a jó polgár. Pozsony, 1779. (Kézirata Beőthy Zsolt birtokában.)
4. A pulpitus. Egy mulatságos vitézi költemény. Az 1767. esztendőbéli (Boileau munkáját) dreszdai nyomtatás szerént magyar versekbe foglalta és az author egy barátjának némely szükségesebb jegyzéseivel. Kiadta .. Győr, 1789. (Kézirata Beőthy Zsolt birtokában.)
Levelei Horváth Ádámhoz, Szent-Gál 1788. jan. 29. (Figyelő VI. 1878. 64. l.), Kazinczy Ferenczhez, Pápa, 1792. márcz. 17., szept. 9.
Kéziratai Beőthy Zsolt egyetemi tanár birtokában: Mesék és regék különféle nagyobb és apróbb darabokkal együtt versekben (eredetiek és fordítások, főkép Hagedorn után); Gray Johanna és Polyxena szomorú játékok; Erkölcsi okttások három részben: 1. Az öreg Becshalmi a gyermekek közt, 2. Erkölcsi leczkék, 3. A XIX. századbeli fejér nép); Schiller Fieskoját és Brandes J. K. Csalárd szin vagy a kellemetlen férj, vígj. 5 felv. és lefordította; utóbbit elő is adták 1793. ápr. 17. és még kétszer, 1794-ben kétszer és 1809. aug. 11., ekkor Szin megcsal cz.
Orpheus II. 1790. a borítékon.
Révai, Planum erigendae eruditae societatis hunaricae, Viennae, 1790. 77. l.
Sándor István, Magyar Könyvesház 143. l.
Katona, Historia Critica XLI. 605. l.
Toldy Ferencz, A magyar költészet története. Pest, 1867. 354. l.
Figyelő IV. 1878. 61., 138., 237. l., XV. 1883. 275. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Budapest, 1887. XXI. 367. l. (Beőthy Zsolt).
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése. Bpest, 1891. II. és Kovács Géza déghi evang. ref. lelkész szives közlése az egyház anyakönyvéből.