a váczi ipar és kereskedelmi hitelintézet vezérigazgatója, 1848-1849. honvéd-őrnagy, K. Vendel földbirtokos, megyei tisztviselő és Rákóczy Juliánna fia, (a család 1602. szeptember 9. Rudolf királytól kapott nemességet), szül. 1825. szeptember 12. Türjén (Zalam.); iskoláit Győr-Szent-Mártonban, Pápán, Keszthelyen, Kőszegen és Nagy-Kanizsán végezte. A hat gymnasiumi osztály végeztével, 1841. okt. a Belovárt (Horvátország) levő katonai intézetbe lépett, melyet három év alatt elvégzett. 1845. máj. Zalamegye részéről kineveztetett m. kir. nemes testőrnek és hadnagynak, honnan 1848. szept. 23. átlépett a Hódmező-Vásárhelyt alakult 30. sz. csongrádi honvéd-zászlóaljhoz, mely akkor Aradon volt a várostromnál; nov. 16. lett százados és részt vett az Arad körüli csatározásokban és ostromban. 1849. márczius a zászlóaljával a Perczel Mór hadtestéhez csatlakozott, mely Bács-megyében és a Bánátban működött. 1849. ápr. 24. lett zászlóaljparancsnok és ápr. 29. harczolt a velenczei, május 6. a tomásovácz-uzdini és 25-én az ó-becsei végre július 14-én a bácshegyesi csatákban. Ezután az osztrákok fogságába került Zimonyba, onnét szept. Pestre az új-épületbe s nov. 15. az aradi várba vitetett. 1850. márczius 14. elítéltetett kötél általi halálra, majd kegyelem útján 16 évi várfogságra vasban. Az aradi várban szenvedte el fogságát, míg végre 1856. decz. visszanyerte szabadságát. Ekkor segédmérnök lett Erhard Ágoston nyug. Pest városi főmérnök mellett. 1860 tavaszán az akkori budai polytechnikumnál letette a földmérői vizsgát. 1861-ben Pestmegyénél almérnöknek választották; szeptember hóban azonban a megyei alkotmányos tisztikar lemondásával az ő hivatala is megszünt. Decz. a váczi püspöki uradalom mérnökévé neveztetett ki s 1865-ben a megyék újra szervezésekor Pestmegyénél tiszteletbeli főmérnök lett. 1868 tavaszán a magyar igazságügyi miniszter kinevezte a lipótvári fegyintézet igazgatójává és ezen hivatalában két évig, 12-ig Illaván és 9-ig Váczon működött. A magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának 1888. márcz. 7. Budapesten tartott értekezletén mint meghivott szakértő szintén részt vett. 1890. júl. nyugalomba lépett és azon év szept. a váczi ipar- és keresk. hitelintézet megválasztotta vezérigazatónak, mely hivatalában mai napig működik.
Aradi fogságában írta naplóját, melynek első része 4rétben (540 lap) különösen bécsi, a királyi udvarral kapcsolatos élményeivel foglalkozik; a II. részben (433 lap) a szabadságharczban átélt eseményeket írta le s a III. része (378 lap) pesti s aradi fogságáról szól. Naplójának II-ik részéből Arad város vésznapjai 1848-1849. cz. töredéket másolatban 160 lapon Arad város levéltárának adta át megőrzés végett.
Ezen naplóból mutatványokat közölt a Honvédben (1868. 33., 34. sz. A horvátok lefegyverzése Ozorónál), a Váczi Közlönyben (1887. 44. sz. A hegyesi csata, melyet a Kiskunság és Bácska cz. lapok is átvettek), a Budapesti Naplóban (1897. 52. sz. Nyilatkozat, az aradi 13 vértanúnak kir. ő felsége által esetleges megkegyelmezése ügyében, 62. sz. Naplótöredékek cz. Kiss Pál kanonokról, Ferencz József király vallás-, magyar- és latinnyelv tanáráról) és az 1848-1849. Történelmi Lapokban (1897. Az aradi foglyok képei s emlékei.)
Arczképe kőnyomat: rajzolta L. Appelrath, nyomt. Horn és Beck Bécsben (a Hajnal cz. Albumban 1873.)
Hajnal-Album 1873. arczk.
Bácska 1887. 5. sz. (Szárics Bertalan).
Karcsu Arzén, Vácz város története, Vácz, 1888. IX. 359. l. és önéletrajzi adatok.