ev. ref. lelkész, szül. 1825. okt. 24. Mecskén (Baranyam.), hol atyja praeorans tanító volt, anyja: Tóth Ilona; atyja csakhamar elhalván, anyja Nagy-Vátyba, szüleihez költözött. K. 1834-ban Kun-Szent-Miklósra ment a gymnasiumba; 1841-ben Kecskeméten folytatta tanulmányait. Bölcseleti s jogi tanulmányainak bevégzése után, 1845-ben Karancsra (Baranyam.) ment academikus rektornak. 1849-ben végződött rektoriája, s minthogy az iskolák ekkor szüneteltek, magán szorgalommal tanult és Kecskemétre ment vizsgát tenni; itt azonban honvéd lett és végig küzdötte a csatákat a világosi fegyverletételig. Azután ismét Kecskemétre ment és Polgár Mihály püspök Alsó-Némedibe (Pestm.) rendelte helyettes lelkészül. 1850. jan. 15. és 16. letette theologiai magánvizsgáit és jan. 19. Dunavecsére rendeltetett segédlelkésznek; papi első vizsgájának máj. 27. és 28. letevése után jún. 2. Nagy-Harsányba, 1852. máj. 2., 3., második vizsgája után pedig Gordizsára rendeltetett segédlelkésznek; majd Szent-Erzsébetre helyettes s 1852. Karancsra segédlelkésznek. 1854-ben a botykai (Baranyam.) község hívta meg rendes lelkésznek; 1860-ban a kórosi s 1863. a terehegyi (Baranyam.) egyháztól nyert meghívást. Ezen helyen működik ma is. Egyházmegyéje 1861-ben aljegyzőnek, 1868. tanácsbirónak, 1877. esperesnek választotta meg. 1874 óta egyházkerületi tanácsbiró is. A polgári közlet terhén 1868 óta a baranyamegyei népnevelési egyletnek alelnöke, 1869 óta a megyei iskolatanács tagja sat. A debreczeni 1881. ref. zsinaton egyházmegyéje megbizásából vett részt.
Halotti prédikázciója van a Fördős Lajos, Papi dolgozatok gyászesetekre (Kecskmét, 1864. XI.) cz. gyűjteményben.
Dömény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 168. l.