r. kath. lelkész, esperes, apát és kir. tanácsos, K. János királyi sóhivatali mázsamester és Radicsi Annak fia, szül 1791. február 2. Marosparton (Erdélyben); K. a gymnasiumot Gyulafehérvárt végezte s 1807-ben az erdélyi egyházmegyei papnövendékek közé lépett és Nagyszombatba küldetett, hol a bölcseletet végezte; de a franczia háború miatt Gyulafehérvárra visszajött és a theologiát egy évig itt hallgatta. A zavarok lecsillapultával K. ismét visszament Nagyszombatba s ott a theologiai tanulmányokat végezte. 1813-ban Gyulafehérvárt gymnasiumi tanárnak neveztetett ki és ápr. 24. áldozópappá szenteltetvén, Mártonfi József püspök mellett ceremoniarius lett; a püspök halála után, kinek vérehajtójául kineveztetett, a káptalani helyettes mellett titkár lett. 1816-tól a Bethlen grófok udvarában 9 évig nevelő volt. 1824-ben b. Szepesy Ignácz kinevezte zalathnai catachetának és gymnasiumi tanárnak; két év mulva Nagy-Ágra ment plébánosnak. 1834-ben az országos iskolai főfelügyelőség bizatott reá s ekkor Kolozsvárt tartózkodott. 1836. jan. 30. a brassói plébániába iktattatott be s ezen hivatallal kapcsolatban bárczasági decán és sepsi-miklósvárszéki esperes, ugyanezen év márcz. 4. Brassóban könyvvizsgáló lett. 1837-ben a Kronstädter Wochenblattot és 1838-ban a Brassói Hirlapot közremunkálásával megindítá, üdvös terveinek kivitele végett a város, vidék, sőt Erdély közvéleményére törekedett hatni. 1837. első napján K. maga mellé egy világi tanárt vett föl a plébániai laknak több brassói tehetősb polgár segélyével átalakított szobáiba és itt néhány tanítványnak oktatásával kezdte meg azt a gymnasiumot, mely 1847-ben valósággal létrejött a plébánia melletti régi kolostor helyén. 1840-ben apáti méltóságra emeltetett. 1848. jan. 9. királyi tanácsosi czímet nyert. Mint a gymnasium igazatójának sikerült neki a kath. ifjakat a brassói prot. gymnasiumtól elvonni s a német ajkúakat a magyar nyelv megtanulásának megnyerni. Halála előtt három hónappal lépett vissza a gymnasium kormányzásától. Még 1848 előtt kezdette Brassóban a vasárnapi iskolákat, a könyv-olvasó egyletet, a testgyakorlóintézetet létesíteni. Saját költségén és az általa gyűjtött közadakozásból építtette a szent-kereszt-kápolnát a brassói várban és 1846. szept. 27. fölszentelte; Bolgárszegen új kápolnát építtetett és hozzá iskolát is állított fel; 1854-ben Bolonyában új iskolát létesített. 1855-ben pápai kamarás lőn. Meghalt 1857. decz. 9. Brassóban. Végrendeletében vagyona nagy részét a balonyai iskolának és a papnevelő s kántor-tanítók alapjának hagyományozta.
Több czikke jelent meg a brassói s más hazai lapokban; így a kolozsvári Nemzeti Társalkodóban (1832. I. 257. l. Szekerembánya.)
Munkái:
1. Római Éjszakák. Irta olaszul gróf Verri Sándor, ford. ..Kolozsvár, 1823. Két kötet. (Ism. Hazai s Külf. Tudósítások. 1824. I. 23. sz.
2. Die Krone des Lebens, welche sich Kaiser Franz der I. der von seinen gesammten Völkern kindlich beweinter Landesvater .. vorgetragen in einer Trauer-Rede zu Clausenburg am 27. März 1835. Klausenburg.
3. Die Krone der Eltern und die Ehren der Kinder in einer Leichen-Rede vorgetragen ... den 14. Jänner 1837. Ofen.
4. Az érdem kicsiny rajzban előadva főtiszt. kézdi és orbai főesperes, leményi plébános Kelemen György ur főesperest beigtatása ünnepén a leményi anyaegyházban ... jan. 22. 1837. Brassó, 1837.
5. Andere des General-Majors A. Csollich. des Dechanten A. Kovács und walashischen Erzpriesters J. Karabetz bei Übergabe der goldenen Medaille an den Herrn griechischen Richter Stephan Demeter Cservenvodaly, nebst Antwort des letztern, 15. Mai 1837. Kronstadt.
6. Az erős lelkületű hölgy képe halotti bszédben, mélt. özvegy Kálnoki Józsefnő, szül Maurer Juliánna ur-asszony eő nagyságának gyász emlékül, készítette és szavalta... Miklósváron tavaszelő 28. 1840. U. ott, 1840.
Religio 1858. II. 40. 41. sz. (Zerich Tivadar).
Erős, Franciscus, Oratio funebris ... Brassó, 1858.
Figyelő X. 272. l.
Gross, Julius, Kronstädter Drucke. Kronstadt, 1886. 31., 60., 95. l.
Petrik Bibliogr.