evang. ref. prédikátor, mura-szombati származású; mielőtt külföldre ment, a szeredi iskola igazgatója volt; 1616. július 13-től Wittenbergában tanult; 1618-ban hazájába visszatért és okt. 10. Sopronban Gönczi Miklós által Széchy György gróf udvari papjának ordináltatott. 1621-ben Murány várából, hol özv. Széchy Györgyné Homonnai Drugeth Mária papja volt, Balogh (Gömörm.) ment lelkésznek; 1622-ben gömöri senior lett. Balogról hívták meg a kassaiak első magyar papnak és főprédikátornak, hol 1635. mácz. 12. tartotta első prédikáczióját. Azonban Tályai János és Bátori Gergely paptársaival való vallásos versengése megnehezíté állását. «Itt egymást emésztették a hitszónokok, mint a katholicismus saját javára nagyon is ügyesen tudott fölhasználni», írja Paikoss Endre. K. máj. 6. végleg beköltözött Kassára s három nap mulva ünnepélyességgel be is igtatták a főprédikátorságba. Itt volt pap még 1641-ben is.
Munkája: Contemplationum Physicarum Generalium Prima de Natvra et Constitvtione Philosophiae NaturalisQuam Jehova Opt.: Max: Auspice in Illustri Wittenbergensi Academia Praeside M. Georgio Gutkio Coloniensi Marchico, Facult: Philosophicae adjuncto propvgnabit... ad diem 28. Maj. Anno. 1617. Wittebergae. (Egyetlen ismert példánya a m. n. múzeumban).
Kassa város tanácsához írt leveleit az ottani levéltár őrzi.
Nevét Kotainak, Kothainak és Kottajnak is írták.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 122. l.
Paikoss Endre, A kasai helv. hitv. egyház megalakulásának története. Sárospatak, 1889. 55. sat. l.
Révész Kálmán, Százéves küzdelem a kassai ref. egyház megalakulásáért 1550-1650. Bpest, 1894. 28. sat. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész. 356., 464. 474. l.