Kosztolányi Árpád (nemes-kosztolányi),
főgymnasiumi tanár, K. Ágoston 1848-49. honvéd-százados, utóbb bankhivatalnok, és Kádár Róza fia, szül. 1859. jan. 11. Szabadkán (Bácsm.); középiskolai tanulmányait szülővárosában, a bölcseleti tanfolyamot pedig a budapesti s berlini egyetemen végezte. 1881-ben középiskolai tanári oklevelet nyert és 1883 óta a szabadkai főgymnasiumban a mathematika és physika rendes tanára.
Ifjú korában szépirodalommal foglalkozott és több tárczaczikket, elbeszélést, epigrammát írt, melyek a szabadkai lapokban, az Üstökösben (Censor álnév alatt) és a Képes Családi Lapokban (1881 elb.) jelentek meg. Czikkei a Természettudományi Közlönyben (1880. Szappanléhártyák, 1881. Folyadékhártyák mint mechanikai tételek bizonyítékai); a Mathem. és Physikai Lapokban (Az elektromosság elhelyezkedése); a szabadkai főgymnasium Értesítőjében (1886. A szülői ház közreműködése a természettudományok oktatásában, 1889. A perczentszámolás tanításának módszere, 1897. A kamatszámolás reformterve); a Szabadkai Hirlapban (1898. 16. sz. Kókainé. Paródia Gyulai Pál Pókainé cz. költeményére.)
Munkája: Az ingamozgás elmélete. Dissertatio inauguralis. Eszék, 1883.
Önélerajzi adatok.