bölcseleti doktor, felső-gazdasági tanintészeti tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, előbbinek testvárbátyja szül. 1848. márcz. 7. Nyir-Lugoson, hol atyja akor Károlyi György gróf gazdatisztje volt; tanulmányait a szatmári főgymnasiumban végezvén, a keszthelyi országos felsőbb tanintézetbe ment, melynek elvégezte után mint egyéves önkéntes katonai szolgálatának Budapesten tett eleget. Ezen idő alatt az egyetem chemiai laboratoriumában vegyészi tanulmányokkal foglalkozott és 1870 őszén állami ösztöndíjjal a hallei egetemre ment, hol főleg az agrikultur-chemiát tanulmányozta, melynek azontúl teljesen szentelte magát. 1871. őszén a magyar-óvári felsőbb gazdasági tanintézethez nevezték ki segédtanárnak; itt lett aztán rendkívüli s később rendes tanár és máig is ott működik. Külföldön ismételten hosszabb tanulmányutat tett, melynek eredményeiről szóló jelentései a Közgazdasági Értesítőben s Szesztermelők Lapjában megjelentek. Több ízben tartott előadásokat a természettudományi társulatban, az országos gazd. egyletben és a szesztermelők egyesületében. A m. tud. akadémia 1894. máj. 4. levelező tagjává választotta, 1884 óta vezeti a magyar-óvári akadémiával kapcsolatos mezőgazdasági vegykisérleti állomást és vezetője az akadémián fennálló meteorologiai állomásnak.
Czikkei a Gyakorlati Mezőgazdában (1872. Tápszereink: leves, hus, A husétel elkészítése, A kenyér, A hüvlyesekről és sóról, 1873. A szeszes italok hatása, A kávé, A borbetegségek, A szüretelés módja, A nemzetközi borászgyűlés Bécsben, Óvszerek az elromlás ellen, 1874. A pincze, A thea); a Földmívelési Érdekeinkben (1873. A bölcsek köve és a biblia a gazdaságban); a Természettudományi Közlönyben (1875. Tiszavölgyi kalisó telepek, 1876. Lehet-e segíteni a rosszul égő dohányokon, 1877. A magyarországi dohányok jelene és jövője, 1878. Dohánytermelési kézikönyvek, 1880. A dohány-növény eddig nem ismert alkotó része, A dohányhamu elemzéséről, 1877. A szeszfőzés története, 1888. A szén hősúlya a természetben, előadás a term. társ. 1887. decz. 9. estélyén, 1892. A dohányzás hatása az emésztésre, 1893. Nitrogen körutja a természetben, előadás a term. t. 1892. decz. 9., A műtrágyák alkalmazásának alapelvei, 1896. Ásványi anyagok körutja a természetben, Természettudományok és a gazda); a Mezőgazdasági Szemlében (1883 óta nagyobb czikkei: I. A dohány termesztése és kezelése Észak-Amerikában, A gazdasági mellék-iparágak mezőgazdasági jelentősége, II. A dohánytermelés érekében, Mesterséges trágyaszerek és a magyar mezőgazdaság, II. és IV. A gazdasági szeszgyárak berendezése, III. A magyar gazdáknak rendelkezésére álló olajpogácsafélék, Sertéshizlalás Kőbányán, Albrecht főherczeg m.-óvári uradalma, IV. Az okszerű trágyázásról, V. Nézetek a czukorgyárak felállításáról, Kereskedelmi ismeretek fontossága a gazdák kiképzésénél, VI. A szesz monopoliuma és a magyar gazda, Takarékosság és pazarlás a gazdaságban, VII. A húsfogyasztás fokozásáról, Hazánk mezőgazdasági zárszámadása, VIII. Az istállótrágya és műtrágya egymáshozi viszonya, A borok jellegéről, X. Borászati tanulmányok, XI. Téli takarmányozásról, A meszezés és márgázásról, XII. A hangási széna, A vegykisérleti állomások és a magyar gazda, 1897. A must erjedésének vezetése, Az 1896. évi bor, Egy új rovar stb. irtó műtrágya, Felhivás szüretelési kisérletek tételére, A czukorkiviteli praemium, A mikroorganismusok és a mezőgazdaság); a Tabakkultur, Tabak u. Zigarrenfabrikation von Ladislaus von Waner. Weimar, 1884. cz. könyvben (II. Abtheilung 1-4. fejezet); az Általános borászati, sör- és szeszgyártási Közlönyben (1891. két nagyobb czikk); a Természettudományi társulat Emlékkönyvében (Bpest, 1892. A borélesztők hatása a bor jellemére); a Wiener Landwirtschaftliche Zeitungban (régi folyamában és 1893. Verwendung der verschiedenen Phosphate, 1894. könyvism.); a Landwirtschaftliche Versuchsttionen cz. folyóiratban (1892. Einluss der vershidenen Weinhefen auf den Charakter des Weines, XLIII. Ueber Sonnenblumenkuchen. Die Kürbiskuchen, XLVIII. Untersuchungen über die Entstehung des Pflanzeneiweisses); a Köztelekben (1893. A kisérleti ügy és a mezőgazdasági vegyészi intézmény, József főherczeg mint földbirtokos és gazda); a VIII. nemzetközi egészségügyi és demographiai congressus nyomtatványaiban (A buza chemiai összetételéről, felolvasás); a Magyar Bortermelők Lapjában (1895. A tiszta borélesztőkről). Ezeken kívül 36 czikk a M. Szesztermelők Lapjában, 2 czikk a M. Czukoriparban, több czikk a Gyakorlati Mező-Gazdában, a Földmívelési Érdekeinkben, a Gazdasági Lapokban, a Gazdasági Mérnök régibb évfolyamaiban, a M. Földben, (köztük elődások a Gazda körben, a dohánytermelés, szeszgyártás és műtrágyázás köréből); az Ellenőrben és a P. Naplóban a szeszadóról; végül borászati s erjedéstani czikkek a Pallas Nagy Lexikonában.
Munkái:
1. Analytische Bestimmung und pflanzenphysiologische Bedeutung einiger Bestandtheile der Tabakpflanze. Ung.-Altenburg, 1873. (Inaugual-Dissertatio.)
2. Borászati vegytan alapvonalai, a magyar bortermelők és gazdasági intézeteken levő ifjúság számára. Ugyanott, 1873. (Dicséretet nyert pályamunka 15 ábrával.)
3. Magyarország jellemzőbb dohányainak chemiai és növényélettani vizsgálata. I. rész. Bpest, 1877. II. és III. rész. U. ott, 1881.
4. Utazási jelentés a hazai szeszgyárakban szerzett tapasztalatokról. U. ott, 1881.
5. Utazási jelentés a földmívelési miniszteriumhoz a berlini szeszgyári kiállításról és a biesdorfi szeszfőző iskoláról. U. ott, 1882. (Mindkettő különny. a Közgazdasági Értesítőből.)
6. Chemisch physiologische Untersuchung der charakteristischeren Tabaksorten Ungarns. U. ott, 1882.
7. Utazási jelentés a magyar szesztermelők orsz. egyesületéhez a Csehország, Németország, Dánia, Belgium, Francziaország nevezetesebb szeszgyáraiban tett tanulmányútról. U. ott, 1894. (A Szesztermelők Lapjának melléklete.)
8. A gazdasági haszonállatok okszerű takarmányozása Wolff Emil után for. U. ott, 1886. (Beleszőve: Megjegyzések cz. a magyar viszonyokra vonatkozó adatok.)
9. Trágyázás alapelvei. U. ott, 1887. (Cserháti Sándorral együtt.)
10. Közlemények a magyar-óvári vegykisérleti állomás munkanaplójából. Magyar-Óvár, 1890.
11. Gazdasági szeszgyártás kézikönyve. Bpest, 1892. (Lázár Pállal együtt.)
12. Takarmányozástan. U. ott, 1894. (Cselkó Istvánnal együtt. A. 9., 11. és 12. sz. az orsz. gazd. egylet könyvkiadó vállalatának kiadásai.)
13. Adatok a növényi fehérje képződéséhez. Székfoglaló értekezés. U. ott, 1895. (Mathematikai és term. tud. Értesítő XII.)
14. A különböző saccharomycesek befolyása a bor képződésére. Ugyanott, 1895. (Értekezés a természettudom. köréből XXIII. 12.)
15. Három uj sacchromyces. Ugyanott, 1895. (Mathem. és term. tud. Értesítő XIV. l.)
16. A szőlő és a bor. Növényphysiologiai és növénychemiai tanulmányok. M.-Óvár, 1896.
17. Takarmányozástan. Bpest, 1897. (Cselkó Istvánnal együtt.)
Szerkeszti a Mezőgazdasági Szemlét 1883 óta Cserháti Sándorral együtt M.-Óvárott.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1889. 1892-95., 1897.
Pallas Nagy Lexikona X. 835. l. (Balás Árpád).
Borászati Lapok 1896. millenniumi száma 21. l.
Magyar Dohányujság 1894. 4. sz. arczk.
Balás Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. Magyar-Óvár, 1897. 226. l.