jogi doktor, királyi jogakadémiai tanár, előbbinek testvéröcscse, szül. 1851. júl. 6. Máté-Szalkán (Szatmárm.); a gymnasiumot Szatmárt végezte s 1869. szept. 28. a pesti egyetemre jött jogot hallgatni; nélkülözésekkel küzdve, nappal dolgozott, hogy éjjel tanulhasson. 1875. okt. a pécsi joglyceumhoz az egyházjog és jogtörténelem tanárának neveztetett ki, hol egyszersmind a Porges-féle felső kereskedelmi iskolában a jogi és közgazdasági ismereteket tanította; jelenleg a pozsonyi jogakadémia tanára.
1882 őszén a Pécs cz. lap belmunkatársa lett és ott 1883. decz. 31-ig sokat dolgozott; azután a Pécsi Naplóba írt czikkeket, így 1896 (301. sz.) A magyar király legfőbb kegyúri jogáról; a Századokban (1882. A kányaföldi Kerechényiek a XVI. században); a Történelmi tárban (1882. Kerechényi András végrendelete; 1898. Ortvay, Pozsony város története cz. munka ism.); a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1897-98. A pozsonyi képző művészeti egyesület tavaszi kiállítása. 1899.) A Magyar jogi Lexikonban is több czikke van.
Munkái:
1. A magyar alkotmány és jogtörténelem tankönyve. I. kötet. Budapest, 1895. Hat térképpel.
2. Az egyházi vagyon tulajdonjogának alanyáról általában s különösen Magyarországon. U. ott, 1897. (Különnyomat az Athenaeumból).
A pálosok története cz. pályamunkájával 1885-ben a m. tudom. akadémia Oltványi (600 frt) díját nyerte.
Kéziratban: A karthausiak története Magyarországon; Jogtörténelmi tanulmány Werbőczi azon állítása fölött, hogy a régi magyar peres eljárás franczia eredetű (a magyar jogászegylet kiadványaiban fog megjelenni). Levelei Pesty Frigyeshez a m. nemzeti múzeumban: Bpest, 1884. aug. 16., Pécs, decz. 17., 1885. okt. 24. és nov. 1.
Álnevei: Pont és Ignotus (a Pécs 1883. évf.)
Nevét Kossutányinak is írják.
M. Könyvészet 1895., 1897.
Várady Ferencz, Baranya multja és jelenje. Pécs, 1896. I. 423. l.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink. Budapest, 1896. 64. l. és önéletrajzi adatok.