ügyvéd, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1803. decz. 16. Ivánkán (Nyitram.); alsó iskoláit Érsekujvárt és Nyitrán végezte 1810-től 1818-ig; itt tanulta a zongorajátszást, rajzolást, festést, az angol, franczia s olasz nyelvet; a bölcseletet és törvénytudományokat 1821-ig a pozsonyi kir. akadémián hallgatta. A szokott törvénygyakorlat után 1824-ben ügyvédi oklevelet nyert. Az 1825-27. országgyűlésen mint gróf Csáky Brunó követe, egyszersmind Nyitra vármegye követeinek irnoka, volt jelen. Kimerítő naplót írt ezen nevezetes országgyűlésről és folytatta kedvelt tanulmányait, a bölcseletet és codificatiót. Időközben 1826-ban a követek ajánlatára Nyitramegye aljegyzőjének neveztetett ki; mint előadó jegyző több fontos küldöttségben vett részt. Így foglalkozott az 1827: 8. t.-czikk határozta országos összeirás, az országos rendszeres munkák iránt készítendő utasítás, a börtön- és dologházrendezés, az éhség és inség elleni óvószerek sat. tárgyában. A vármegyei fenyítő törvényszéknél négy évig egyedül viselte az előadó jegyzői tisztet. 1837-ben hivataláról lemondott és a már előbb megkezdett írói pályán munkálkodott. A m. tudom. akadémia 1838. szept. 7. egyazonnapon levelező s rendes tagjának választotta, mely helyét 1839-ben A magyarok védelmi rendszeréről írt terjedelmesebb értekezése néhány czikkének felolvasásával foglalta el. 1840-ben A nemzetek had- és békeviszonyairól szóló emlékiratot terjesztett a m. tudom. akadémia elébe. Meghalt 1841. jún. 19. rövid betegség után ideglázban. A m. tudom. akadémiában 1841. július 5. Toldy Ferencz mondott fölötte gyászbeszédet, szept. 5. Zsoldos Ignácz emlékbeszédet.
Czikkei a Társalkodóban (1834-35. A zárlatról, A törvénykezés folyamatjáról, Kirándulás a bányavárosokba; néhány költeménye is jelent meg e lapban); az Atheneumban (1840. I. A birói hatalomról, 1841. I. Vallatások, A polgári főhatalmak gyakorlásáról czímű munkájából mutatványok); a Jogtudományi s Törvénykezési Tárban (Pest, 1855. honnét vette eredetét törvényeinkben az ősi javak elidegenítésének korlátozása? II. 1856. Szabad rendelkezés, Mikép gyakoroltatott az ősi javak elidegenítésének korlátozása hazánkban korszakonként.)
Munkái:
1. Véleménye Nyitra vármegye küldöttségének az országos rendszeres munka közigazgatásbeli tárgyai iránt. Nagyszombat, 1832.
2. Nyitra vármegye rendeinek határozata a szűkölködő megyebeli nemesség gyámolítása tárgyában, és egy felállíttandó éhségháritó intézet és dologház iránt. U. ott, 1832.
3. Az ipar és kereskedés története Magyarországon, a XVI. század elejéig. Buda, 1842. (Történettudományi pályamunkák II. A m. tudom. akadémia által 100 arany pályadíj-jutalomban részesült.)
Kéziratban maradtak: Az ősi javakról (a m. tudom. akadémia 1838-ban a törvénytudományi 100 arany jutalmát nyerte); Mennyire avatkozhatja magát a törvényhozó a polgárok cselekedeteibe? 1827-29..; Értekezések némely magyar országgyűlési tárgyakról, három kötetben 1828-30. (mely munkában a polgári hatalmakról, az ország állandó maradása s boldogsága eszközeiről, országgyűlésekről, vármegyék intézeteiről és sajtószabadságról értekezik, sajtó alá rendezve); A magyar kereskedés akadályairól, töredék; A polgári főhatalmak gyakorlásáról, 1832-1834.; Ortis Jakab végső levelei, olaszból; A fenyítő törvénykezésről, melyből az Athenaeum 1840-ben közölt néhány tördéket; Versek (különösen szerelmiek, hősiek és vegyesek.)
Névaláírása 1839-ből (Vasárnapi Ujság 1889. 44. sz.)
Jelenkor 1841. 51. sz.
M. Akadémiai Értesítő 1840-41. 67. l.
M. tudós társaság Évkönyve VI. 1. osztály 1840-42. Buda, 1845. 31., 136. l. (Emlékbeszéd Zsoldos Ignácztól és életrajza Schedel Ferencztől, K. önéletrajza után).
Magyar tudós társasági Névkönyv 1842. 77. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 131. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. Pest, 1856. 273. l.
Jogtudományi és Törvénykezési Tár 1855. 221. l.
Toldy Ferencz Összegyüjtött Munkái. Pest, 1872. 38. l. (Gyászbeszéd).
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 292. l.
Petrik Bibliogr.