egyetemes orvosdoktor, K. Károly, gazdasági intézeti tanár és Tompa Konstanczia fia, szül. 1865. jan. 8. Debreczenben; középiskoláit Szabadkán, ovosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte; a hol az orvoshallgatók önképző egyletének irodalmi pályázatán értekezéseivel több ízben kintüntetést nyert. 1889 júniusban egyetemes orvosdoktorrá avatták; áprilisban az egyetem gyógyszertani intézetében gyakornok, 1891-ben ugyanott első tanársegéd lett és e minőségben Bókai Árpád tanár mellett 1893. febr. haváig működött. Az 1891-92. tanévben külföldi tanulmányutat tett és a bécsi, gráczi, prágai, licsei, hallei, berlini, jenai, würzburgi s müncheni egyetemeket látogatta meg. A budapesti egyetem elhagyásakor Kovács József tanár ajánlására s az igazságügyi miniszterium stipendiumával chemiai tanulmányokat végzett Than Károly tanár intézetében. 1893. aug. az országos birósági vegyészeti intézethez Felletár országos vegyész mellé szaksegédül és helyettesül neveztetett ki, azon szándékból, hogy a külföldi példák mintájára, ezen intézet működésébe a toxikologiai orvosi szakismeret is bevezettessék. 1894-ben a méregtanból magántanári képesítést nyert és ezen idő óta állandóan a budapesti állatorvosi akadémia élettani intézetében Tangl tanár mellett kisérleti vizsgálódásokat végzett, melyek főleg a mérgek hatására vonatkoznak. 1896. jan. a földmivelési miniszter ezen akadémián a gyógyszertan nyilvános tanárává nevezte ki, 1898-ban pedig a belügyminiszter megbizásából az orsz. közegészségügyi tanács állandó gyógyszerkönyvi bizottságában meghivott szakértőként működik.
Czikkei a M. Orvosi Archivumban (1891. Antagonisticus tanulmányok a morphint illetőleg, tekintettel a pictrotoxinra, 1892. Gyógyszeres kisérletek a terhes méhen, A pictrotoxin élettani hatásáról, Chemiai ellenszer cyanos mérgezésnél, 1893. Újabb adatok a cyankalium és kalium hypermanganicum közt chemiai antagonismusról, A formanilidról); az Orvosi Hetilapban (1891. A chloroformos asphyxia elkerüléséről, 1892. Görcsokozó mérgek némely újabb ellenszerei, a pental hatásáról, ugyanez németül az Oesterr.-ung. Vierteljahrshrift für Zahnheilkundeban, A pharmakologia tanítása Ausztriában és Németországban, 1898. A morfin kimutatása hullákban, 1891-1894. kisebb czikkek és könyvismertetések); a Gyógyszerészi Hetilapban (1891. Az orvosi növények tenyésztéséről, 1892. Bugát és a gyógyszerészet, A piscida erythrina kérgének szerkezete); az Egészségben (1892. Mérges növények); a Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből cz. folyóiratban (1894. Méregnyomok a vizeletben); a Gyógyászat Kézikönyvében (1892. Kosmetikus szerek, Mérgezések kezelése, Gyógyfürdők); a Klinikai Diagnostikában (1894. A mérgezések diagnostikája); a Gyógyásaztban (1805. Adatok a méregtan történetéhez); a Közlemények az összehasonlító élettan köréből cz. folyóiratban (1895. Kisérletek a gyógyszereknek lehűtött testrészekbe való fecskendezésével, 1897. Az epychlorhydrinről, 1898. Mesterséges köszvény előidézése mérgek által, 1898. Adatok a czukrok pharmakologiai hatásához); a Veterinariusban (1898. Incompatibilis gyógyszerek); az Állategészségben (1899. Mérgezések házi állatainkon); az Archives Hongroises de Médicineben (I. Recherches pharmacologiques faites sur l'utérus gravide); az Ungar. Archiv f. Medicinben (I. Über die physiol. Wirkung des Pikrotoxin. Über ein chem. Gegenmittel bei Cyan-Vergiftungen, Die Rolle des Chlors in narkotischen Giften mit bes. Rücksicht auf d. Aceton, Giftspuren im Harn. II. neuere Beiträge zur dem Antagonismus zwischen Cyancalium und kalium hypermanganicum. Über das formalinitid); az Archiv für exper. Patholgie u. Pharmakologieban (XXXVI. Die Resorption der Gifte in abgekühlten Körperstellen); a Pester Medic.-Chirurg. Preseben (1898. Über d. Nachweis des Morphins in der Leiche); az Archives Internationales de Pharmacodynamieban (IV. Über das Epichlorydrin, V. Künstliche Erzeugung d. Gicht durch Gifte).
A Pallas Nagy Lexikonába gyógyszertani s méregtani czikkeket írt.
Högyes Endre Emlékkönyv. Bpest, 1896. 819. l. és önéletrajzi adatok.