ev. ref. lelkész, K. Barna számvevő s író testvérbátyja, született 1852. ápr. 11. Gencsen (Szatmármegye); 1863-ban atyja a debreczeni gymnasium I. osztályába adta; családi körülmények miatt 1864-ben otthon maradt; 1865-től Máramaros-Szigeten végezte a II-IV. és Eperjesen a felső osztályokat; itt az ág. ev. iskola önképzőkörében kezdett munkálkodni s egy elbeszéléssel pályadíjat is nyert; ezzel Vandrák András tanár figyelmét magára vonta s ennek buzdítására írta Hazslinszky Frigyes 25 éves tanári jubileumára ódáját. Letevén az érettségi vizsgát, 1871-ben Debreczenbe ment theologusnak; az itteni irodalmi önképzőkörnek szintén tagja lett és több pályadíjat nyert költeményeivel és az ifjúság hetilapját egy évig szerkesztette. 1875-ben elvégezvén a theologiát, egy évig gebei káplán, majd nagy-károlyi lelkész és a nagyobb fiúk tanítója volt; 1879 tavaszán Jármiba (Szatmármegye) hivatott meg rendes lelkésznek, hol mai napig működik. 1890-ben egyházmegyei tanácsbiró lett; 1892-ben a máté-szalkai függetlenségi és 48-as párt, mint jegyzőjét, aranytollal jutalmazta meg.
Vallásos irányú költeményeket írt a debreczeni Evangyéliumi Prot. Lapba (1875-76. A gályarabok emlékére írt ódája); a debreczeni casinónál pályadíjat nyert Társadalmunk tükre cz. satyrája, Péchy Jenőnek a Szatmármegyei Közlöny szerkesztőjének figyelmét felköltvén, munkatársának szólította fel és 1876 óta azon lap állandó dolgozótársa; az Előre cz. versfüzetben (Szatmár, 1883) 3 költeménye van; írt még költeményeket a Vasárnapi Ujságba (1886-1887), a Képes Családi Lapokba (1889., 1893-95.), a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1890) és még több vidéki lapba ú. m. Szamos, Debreczen, Debreczeni Ellenőr stb. a Közpapok Lapjának főmunkatársa.
Munkái:
1. Tavaszi virágok. Nagy-Károly, 1878. (Papp Arth. és K. költeményei.)
2. Szatirák és dalok. U. ott, 1887. (Ism. Vasárnapi Ujság 318. l.)
3. Kártyás Kati. Eredeti népszinmű 3 felv. U. ott, 1893.
Szerkesztette a Nagykárolyi Független Hirlapot 1892. június 2-tól 1893. jún. 19-ig.
Nagy-Károlyi káplán korában írt egy színművet Villám Bandi cz., mely ugyanott elő is adatott. A zabi cz. színműve szintén kéziratban maradt.
Uj M. Athenás 507. l.
Dombi Lajos szives közlése s önéletrajzi adatok.