ev. ref. egyházi számvevő és hirlapíró, K. Dániel (székely eredetű család ivadéka, mely hajdan sásvári előnevet viselt), ev. ref. lelkész és debreczeni Papp Juliánna fia, szül. 1861. jan. 27. Olcsva-Apátiban (Szatmárm.); gymnasiumi tanulmányait Eperjesen az ág. ev. kollégiumban végezte s az ifjúság magyar-társaságának egy-egy évig másod- és első jegyzője volt; midőn ezen társaság 1878-ban ötven éves jubileumát ülte, elbeszélő költeményével pályadíjat nyert és elszavalta a magyar nyelvről írt alkalmi költeményét. Az érettségi vizsgálat után joghallgatónak iratkozott be és segédszerkesztője volt a Sárosmegyei Közlönynek, levelezője az Abaujmegyei Közlönynek, több vidéki lapnak dolgozótársa, néhány verse pedig a fővárosi lapokban is megjelent. A joghallgató ifjúság által rendezett márcz. 15. ünnepélyeken mindig szerepelt és az ily alkalomra készült Aradi Golgotha cz. költeményét hasonló ünnepélyeken most is szavalják. Az eperjesi Széchenyi-kör estélyein szintén többször föllépett; az eperjesi szinház megnyitására írt prologja dicséretet nyert. A jogi III. évi tanfolyam bevégezte után, egy évig nevelő volt; egy évi súlyos betegsége után pedig 1884-ben Debreczenbe ment és IV. éves joghallgatónak iratkozott be; egyszersmind munkatársa lett csaknem valamennyi debreczeni lapnak és 1885-ben mint segédszerkesztő, a Debreczen szerkesztőségébe lépett; ettől fogva munkásságának nagyobb részét ezen lapnak szentelte. Élénk részt vett a politikai mozgalmakban; több évig egyik jegyzője volt a debreczeni függetlenség pártnak; beszédeket tartott helyben és a vidéken a függetlenségi párt képviselő-jelöltjeinek érekében; a fővárosi függetlenségi lapokat tudósította a Debreczen vidéki választási mozgalmakról. 1886. decz. 12. és következő napjain a krakói Báthory ünnepélyen vett részt és ezen ünnepélyről tudósításokat küldött az Egyetértésnek. 1890-ben a Debreczen cz. politikai napilap szerkesztője lett és azt 1895. júl. 1-ig vitte, midőn a laptól megvált és Debreczen város számvevőségénél nyert alkalmazást; 1897. ápr. pedig a debreczeni ev. ref. egyház választotta számvevőjének. Előbb a számviteltanból államvizsgát tett.
Czikkei politikai vezérczikkek és társadalmiak; számuk több százra tehető; írt még közgyűlési tudósításokat, szinházi kritikákat, tárcza-czikkeket és költeményeket. Czikke a Debreczenben (1888., 98. Petőfi Debreczenben.)
Munkái:
1. Lengyelországi emlékek. Debreczen, 1887.
2. Kósa Barna költeményei. U. ott, 1890. (Ism. Debreczen-Nagyváradi Értestő 11. szám.)
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk. és önéletrajzi datok.