Koronka József (csitt-szent-iványi),
unitárius gymnasiumi igazgató-tanár, K. László megyei főjegyző és Huszár Mária fia, szül. 1790. okt. 16. (keresztelési nap) Kövenden (Aranyos-Szek); tanulását a tordai gymnasiumban kezdette s a kolozsvári főgymnasiumban 1807-tól folytatta s a theologiai tanulmányokat is végezte; miközben az ottani kir. lyceumban Fortinitól a hazai polgári törvényeket és a római jogot is hallgatta s nevelő volt bölöni Donáth Mihály fiainál. 1813. máj. 30. iskolafőnök (senior) lett. 1813. júl. 4. kirendelték a székely-kereszturi gymnasiumhoz igazgató-tanárnak; tanszékét szept. 8. foglalta el. Az ő 50 éves igazgatása alatt épült a gymnasium és tanári lak. Mint kiváló paedagogus intézete tekintélyének emelésén sokat fáradozott. 1863. júl. elején lemondott igazgató-tanári állásáról és ugyanazon év aug. 16. meghalt Székely-Keresztúron.
Czikkkei, elbeszélései a kolozsvári Nemzeti Társalkodóban (1834. II. A szabadság fája, a franczia forradalom idejéből, Politikai utopismus, Az egyenlőségről, Egy atya és annak három spekuláns fiai, Fontos következések kicsiny okokból, Hogy származott concordiae res parvae crescunt, Hogy származott az egyesült belgáknak koldus nevezete. Választott halál, Tapasztalati mondások, Reflexio, Jupiter megtudja a mit nem akar megtudni, Nemesítés megvetése, II. Egyvelegek, Nemes jóltevőség, 1836. I. Mentségi czédulák, 1837. I. Utazás a régi Európa romjai felett 1836. évben, II. Holmi gondolatok Sylveter napján, 1840. I. Általános elmélkedések a takarékpénztárakról, A történet országa); a Hon és Külföldben (1844. I. Róbert Károly, a magyar király akadályos kormányra lépése, bugzósága és fogadástétele, A southamptoni club, A zsidókról valami, III. Henrik német császár Magyarországon vagy a pozenburgi veszedelem, Paraszt pálinkaivása Északoroszországban, Az egész föld népessége egy pontra szorítva, 1845. I. Nevezetes szövetkezés Angliában az ország alkotmány fentartására); a Természetbarátban (1847. I. Nézetek az időjárási tudomány mezején, Barometrum, 1848. Hiero syracusai király aranykoronája, Az isteni és emberi értelem terjedelme a világ és természet fölfogásában, A gyémántról); a Keresztény Magvetőben (XXVII. Felügyelő gondnoki beiktató beszéd 1845. szept. 11., XXIX. Tanári beiktató beszéd, 1857. szept. 6.). A templomi énekköltészet terén is működött: Dicséret a Teremtőnek kezdetű éneket ő írta (Unitárius Énekes-könyv 1865. 49. lap.)
Kéziratban maradtak fenn tőle még prédikácziók, Sándor Mózesnek a kereszturi gymnasiumba 1862-ben történt beiktatásakor mondott beszéde, a Szokásokról írt czikke.
Sándor János, A székely-kereszturi unitárius gymnasium története. Székely-Keresztur, 1896.
Keresztény Magvető 1898.