állami főreáliskolai tanár, K. László korcsmáros és Hedi Mária fia, szül. 1854. okt. 24. Nagy-Kanizsán; középsikoláit szülővárosában és a VIII. Kecskeméten végezte 1875-ben; 1877-80-ban a budapesti egyetem hallgatója volt. 1881-ben tanári oklevelet nyert a magyar nyelv, irodalomból és bölcseletből. Az egyetemre beiratkozását megelőzőleg vizsgálatot tett a theologiából és gyorsírásból. 1875-től 1878-ig próbaéves tanár volt a sátoralja-ujhelyi és privigyei gymnasiumnál, 1881-ben nevelő volt Budapesten; 1882-84-ig a cultusministerium számvevőségénél napidíjas, majd gyakornoki minőségben szolgált. 1884. júl. 31. kineveztetett a beszterczebányai állami felsőbb leányiskolához rendes tanárnak, s 1889. szept. 9. a soproni állami főreáliskolához és innét 1891. júl. 25. a székely-udvarhelyi főreáliskolához helyezték át. 1893 óta a székesfehérvári állami főreáliskola tanára.
Programmértekezései a beszterczebányai felsőbb leányiskola Értesítőjében (1885. A nőnevelésről. 1886. Jellemképzés a nőnevelésben); a székely-udvarhelyi főreáliskola Értesítőjében (1893. Alkalmi költemény); értekezései és czikkei a Magyar Nyelvőrben, Tanáregyesület Közlönyében, Beszterczebánya és Vidékében, Zólyommegyei Lapokban, Székely Hiradóban, Székesfehérvár és Vidékében és a Székesfehérvári Hirlapban jelentek meg. Adatokat gyűjtött Petőfi Sándor diákkori életéhez (Figyelő 1889); a Pesti Naplóban (1894. 101. sz. A régi szombatosok és utódaik); a M. Szalonban (1893. A régi szombatosok és utódaik); az Ethnographiában (1896. A henfweili varga). Irt iskolai ünneélyekre alkalmi költeményeket; írt még az Egyetértésbe, vezér- és táczaczikkeket a Zalai Közlönybe sat.
Beszterczebányán 1888. decz. Beszterczebánya és Vidéke czímű társadalmi lapot indított meg, melyet 1889. aug.-ig szerkesztett.
Munkája: Anthologia, iskolai ünnepekre szerzett alkalmai költemények. Székesfehérvár, 1897.
Néptanítók Lapja 1887. 47. sz.
Székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítője, 1893. 28., 33. l.
M. Könyvészet 1897.