állami tudományok doktora és földbirtokos, K. Pál megyei főbíró (ki az 1848-49. mozgalmakban, később a megyei letben élénk részt vett) és zeitlingeni és zsibóthi Zeitler Mária fia, szül. 1858. márcz. 6. Kis-Endréden (Barsm.); 1861. szülei anyai nayanyjoknak, Kisfaludy Lipthay Johannának Garam-Ujfalun levő birtokát vették át; ezen szépvidékű erdős, hegyes-völgyes faluban töltötte gyemekéveit és házilag nyete kiképeztetését. Az algymnasiumot Léván, a felsőbb osztályokat a pozsonyi kat. főgymnasiumban végezte; az első két évi jogot ugyanott a jogakadémián, a III. és IV. évi folyamot a budapesti egyetemen. 1879. máj. tett szigorlatot az államtudományokból és 1881. márcz. 19. doktorrá avatták. Reviczky Gyulával gyemekkorától szoros barátság fűzte össze s az 1880-as évek elején irodalmi czélok közössége egy kis írói kört csoportosított köréjök. Azóta irodalommal, joggal és politikával foglalkozik; az ellenzéki mozgalmakat 1875-ben Barsmegyében ő élesztette fel újra. Jelenleg postatitkár Budapesten.
Költeményei a Vasárnapi Ujságban (1876.); a Pozsonyvidéki Lapokban (1877); Gáspár Imre Uj Nemzedékében (1877. A Túlvilág komédiájából); a Petőfi Társaság Lapjában (1878); Magyarországban (1881. 310. sz. A három legnagyobb élő költő: Arany János, Hugo Viktor és Tennyson Alfred); a Budapestben (1888. 355. sz. Goethe Friderikához); a Képes Családi Lapokban (1891.); czikkei a Honban, a Koszorúban (1878. Igazság a költészetben, 1880. 123. szám, Az uj franczia dráma, A kritikai áramlatok, erre Bodnár Zsigmond válaszolt és ő 1881. 8. sz. egy hosszabb czikkben felelt); a M. Salonban (1885. Vajda János, 1889. Reviczky Gyula, utolsó szerelmi cziklusáról); a Jogban (1885. Elvi ellentétes curiai határozatok); a Magyar Szemlében (1889. Tennyson költem., 1890. Kritikai levél a szerkesztőhöz, 1891. Reviczky Gyula életrajzához); a Nemzetben (1897. 84. sz. Reviczky Gyula.)
Munkái:
1. A túlvilág komédiája. Bpest, 1876. (Ism. Pesti Napló 167. sz. esti k., Kassai Lapok 1877. 2., 3. sz.)
2. Költői elbeszélések. U. ott, 1877. (Ism. P. Napló 164., Családi Kör 30., Délibáb 20., Vasárnapi Ujság 25. sz.)
3. Alkibiadesz. Tragädia 5 felv. U. ott, 1884. (Ism. Bud. Hirlap 103., Bud. Szemle XXXIX., Társalgó 1885. 2. sz. Először előadatott a budapesti nemzeti szinházban 1895. deczember 20. Ismertetve: Pesti Napló 350., Fővárosi Lapok 350., Hazánk 349., Budapesti Hirlap 349. sz. 2. kiadás. U. ott. 1897.)
4. A pörös jószág. Igaz történet. U. ott. 1884. (Jó könyvek 24.)
5. A szép Sára története vagy a legnagyobb veszedelemben legközelebb az isten segítsége. U. ott, 1886. (Jó Könyvek 40.)
6. Fehér virágok. Fiatal leányoknak való költemények. U. ott, 1891. (Kiválogatták Baló Taszilóval együtt.)
7. Az ostrom, vígj. 3. felv. U. ott, 1891. (Ism. Élet II. 315. l., P. Napló 342. sz.)
8. Lira. Költemények. U. ott, 1898.
Kéziratban: Udvarlók, vígj. 3 felv. (az 1885. márcz. 19. akadémiai Jelentésben megdicsérték) és Ostrom, verses vígjáték. A bűvös éj cz. költeménye 1896-ban a bojári Vigyázó alapítványból a Petőfi-társaság által 300 koronával jutalmaztatott.
Sajtó alá rendezte Reviczky Gyula összes költeményeit (Bpest, 1895. két kötet) és az Epilogban megírta a költő életrajzát.
Szerkesztette 1885 elején a Barsmegyei Hirlapot.
Jegyei: D. F. K. (M. Szemle, Barsmegyei Hirlap), f. k. (Egyetértés 1886. ápr. 7.)
Gáspár Imre, Uj Nemzedék, Bpest, 1877. 181. l.
Képes Családi Lapok 1885. 29. sz.
Magyar Könyvészet 1886., 1890-1891., 1897.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona. Bpest, 1895. X. 798. l. (Négyesy László).
Pesti Hirlap 1896. 134. sz. és önéletrajzi adatok.