ügyvéd és volt egyetemi tanár, előbbinek testvéröcscse, szül. 1822. ápr. 19. Aradon, hol a gymnasiumot kitünő sikerrel végezte; szülei a gyenge testalkatú fiút a papi pályára szánták és Szegedre küldték a bölcselet tanulására; innét Pestre ment az egyetemre jogot hallgatni s ezen tanulmányát 1842-ben bevégezte; 1843-ban Tőketerebesre ment az Andrássy grófok nevelésére s ezután a gróf Szapáry családhoz hasonló minőségben. 1844-ben ügyvédi vizsgát tett és ugyan ez évben neveztetett ki a pesti első biróságú váltótörvényszékhez gyakronoknak, később ugyanoda fogalmazónak. 1848. ápr. Eötvös József báró meghívta őt az egyetemre helyettes tanárnak; itt a büntetőjogot adta elő s júl. 6. rendes tanárnak neveztetett ki. Azonban a viharos idők a tudományok köréből őt is elragadták a harcztérre; az alvidékre küldték kormánybiztosnak, 1849. júl. 19. pedig közvádlónak nevezték ki az országos rögtönítélő birósághoz, mire pár nap mulva a pesti első folyamodású váltótörvényszékhez helyezték át. A szabadságharcz után egy ideig az Alföldön bujdosott, később mint a Névay fiúk nevelője Brüsselbe, majd Svájczba, Francziaországba s Londonba menekült; időközben hazájában halála ítélték és 1850-ben «in effigie» föl is akasztották. 1852-ben Amerikába költözött és New-Yorkban a «Magyar menekültek Lapját» szerkesztette, melynek megszünte után, nem lévén keresetforrása, kénteleníttetett mint napszámos gyári munkát folytatni; de nem sokáig bírta a nehéz és fárasztó munkát. Megtanulta tehát a fényképészetet és két társával Alvinczy Lászlóval és Birányi Istvánnal 1854 nyarán átment Braziliába s Rio de Janeiroban telepedett le. Itt egy ideig mint fényképészek működtek. Azonban társai elhaltak és ő a magyar borok megismertetését tűzte feladatául; 700-800 akót szállíttatott ki; de ez a vállalata sem sikerült az utólagos fizetés nehézségei miatt. Időközben az irodalommal is foglalkozott és több portugal munka jelent meg tőle; midőn a vegyes házasságra vonatkozó O Casamento civil czímű munkáját adta ki, ennek elismeréseül az ottani st. Paulo académia tagjává választotta, sőt a braziliai császár a rio de janeiroi egyetem tanszékével is megkinálta; ő azonban ezt a megtiszteltetést nem fogadta el. Már ekkor kersett ügyvéd volt és jólétnek örvendett, úgy hogy 1855. febr. nagyobb utazást tehetett a birodalom belsejében; megfordult Chiliben, annak fővárosában St. Jagoban, Valparaisoban és Juan Fernandez szigetén; útközben szép madárgyűjteményre tett szert, melyet 1862-ben Magyarországba küldött a hazai tanintézetek használatára. A honvágy mindinkább gyötörte; ekkor írta testvéreinek: «mentől többet látok a világból, mentől messzebb távolodom hazámtól, annál jobban érzem az erőt, mely keblem arra vonja vissza, a hol a nap először mosolyga rám». 1857-ben már megkapta a tüdőbajt és ez is aggasztotta s 1862-ben már érezte erejének hanyatlását; elhatározta, hogy hazájába visszatér; a braziliai protestánsok, kiknek védelmében r. kath. létére oly nemesen küzdött, egy számtalan névaláírással ellátott díszes albummal ajándékozták meg. Júl. hajóra szállott, 46 napi tengeri útja után Párisba érkezett, hol két hónapig időzött; itt azonban útlevele nem láttamoztatott; tehát Münchenbe utazott és beadta az ottani ausztriai követségnél folyamodását az amnestiáért. Hiába várt a hazatérhetési engedélyre; végre okt. 27. amnestia nélkül indult haza; 29. roncsolt testtel érkezett Aradra s egy napi pihenés után, bátyjához Gyorokra (Aradm.). Itt érte őt a nov. 19. kelt. cs. kir. annestia. Még ekkor sem pihent, bormustrákat küldött külföldre; azonban a láz erőt vett rajta s négy napi ágyban fekvés után 1863. jan. 27. meghalt Gyorokon.
Több politikai czikket írt 1849-ben a Pesti Hirlapba; czikkei az Alföldben (1861-63. Rio de Janeiróbol, 9 czikk, München, Birányi István halála, A hires Villa nova per és más apróságok, A braziliai éghajlat és életmód, Az első vitorlák, Az egyenlítő alatti elmélkedések, Egy menekültünk, Nyilt levél a borászat ügyében), a Családi Körben (1861. Montoiro, pernambuccoi tartomány, Aracaty Ceara tartomány), az Aradban (1663. Levele Tallián Gyulához, Gyorok 1863. jan. 11.), a Gazdasági Lapokban (1863. Nyilt levél a borászat ügyében.)
Naplójából, melyet a tengeren és Braziliában írt 1854. a Hazánk és a Külföld (1865. 40. szám) közöl részleteket.
Munkái:
1. Az 1848. 9-dik t.-cz. 5. §-a. Vácz, 1848.
2. Kormánrendszerről szózat a néphez 1. füzet. U. ott, 1848. 2. füzet. Az alkotmányos fejedelmi kormányrendszerről. Pest-Buda, 1848.
3. A szabadságról szózat a néphez. Szeged. (Végén: Aradon január hava, 1849. A Tiszavidéki Ujság helyett küldték az előfizetőknek.)
4. Eljárási rendszer a rögtönítélő biróságok számára, Pest, 1849.
5. Értekezések a büntetőjog köréből. (Bpest, 1849. Csak az 1. és 2. ív nyomatott ki.)
6. Hazafiak! Nehogy álhirek terjesztése által harczias mozgalmaink felett a honfiak keblébe csüggedés gerjesztessék .. Aradon, jan. 9. 1849. (Proclamatió).
7. Örömhír! Budavár visszavétele ünnepén 1849. máj. 21. (Proclamatió).
8. Processus Villa Nov de Minho pars criminalis discussione juridica pertractata. Rio de Janeiro, 1856. (Rio Janeiroban helt el az időben Visconda de Villa nova, a ki négy millió forint vagyont hagyott hátra, melyen az örökösök nem tudtak békésen megosztozni; pörre került a dolog; e pör alkalmából írta K. e röpiratot, mely nagy eltünést keltett. Néhány czikket közölt belle a rio de janeiroi Correio Marcantil.)
9. Latin nyelvtan portugal nyelven. U. ott, 1857. Hat kötet.
10. O casamento civil on o direito do poder temporal em negocios de casamentos. Discussio juridico-historico-theologica em dias partes. Parta primeira juridico-historica. U. ott, 1858. (A pápa által betiltatott. Németül: Das neue Ehe-Gesetz. Hamburg, 1862.)
11. Exposiçao do estado e das circumstancias do processo, que, a Caixa filial do Banco do Brasil em Pernambuco intentou contra N. O. Bieber E. C. e contra I. Keller ECa em o mez de março de 1858. em Pernambuco. Discussào sobre os principios, que devem reger o procedimento e o jiicio na questao de escriptos de assignatura particular, arguidos de falsidade de assignatura. Rio de Janeiro, 1860. (Ötvenezer forintos váltóhamisítási ügy.)
12. Befusasao de re de Souza. U. ott, 1860.
13. Exposiçao de processo de concurso. U. ott. 1862.
14. Eszmék. Arad, 1863. (A birodalmi egységet és Magyarország független belkormányzatának biztosítását tárgyalja.)
Váltóeljárási rendszer. Pest, 1874. cz. munkáját kiadta Cholnoky Imre. Szerkesztette és kiadta New-Yorkban a Számüzöttek Lapját 1853. okt. 15-től eczemberig; megjelent belőle hat szám.
Magyar Hirlap 1851. 568. sz. (Haditörv. itélet).
Nemzeti Képes Naptár 1857. 120. és 1860. 120. l. (Korai Nekr.)
Hölgyfutár 1861. 117. sz.
Pester Lloyd 1861. 113., 225., 2862. 17. sz.
Pest-Ofner Zeitung 1863. 26. sz.
Arad 1863. 12. sz. (Balogh Endre).
Hazánk és a Külföld 1865. 40. sz. arczk. (Csorba Ákos).
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés