Korizmics László (agg-szentpéteri),
volt m. kir. helytartósági tanácsos, a magyar földhitelintézet igazgató tanácsosa, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, K. Antal kanonok, bácsi vál. püspök testvéröcscse, született 1816. márcz. 29. puszta Agg-Szentpéteren (Fehérvárm.); tizenegy testvére közt ő volt a legifjabb fitestvér; szüleire anyagi terhek is súlyosodván, sokat könnyített e részben, különösen K. nevelését illetőleg, a legidősb fiú Imre, a ki jó módra jutott, nőtlenül élt és öcscsének mintegy nevelő atyja lett. K. a szomszéd Rácz-Keresztúr községi iskolájából kikerülvén, tiz éves korában Virág János házi nevelő vezette a grammatikai osztályok tantárgyaiba. 1825-ben bátyja Imre a budai gymnasiumba vitte s az I. osztályba iratta be; ezt az ambitiosus fiú zokon vette s tanulását elhanyagolta s megbukott; azért ezen I. osztályt ismételnie kellett, melyet azonban a pesti kegyesrendieknél járt. Itt Goldinger tanárnak a durvaságig szigorúsága a fiú makacsságát megtörte s azontúl szorgalmasan tanulva végezte a hat osztályt. Midőn ismét Pestre jött, atyja s bátyja akarata ellenére, kik azt akarták, hogy az orvosi vagy mérnöki pályát válaszsza, jogásznak iratkozott be. Ezért családja neheztelését vonta magára, miért is csak a husvéti szünetekre tért haza, midőn vadászat alkalmával megbetegedett, nem térhetett vissza az egyetemre s Eötvös Ignácznak, ki akkor ipa után az ercsii uradalom földesura volt, rábeszélésére, jövő pályájául a mérnökit választotta s a mulasztottak pótlását Petzvall Ottó tanár segítségével pótolta; egyúttal végezte a mezőgazdasági tudományokat is, melyeket akkor az egyetemen Faliczky adott elő. 1835-ben mérnöki gyakorlatra a gróf Zichy család adonyi uradalmába, Uhlarik János urdalmi mérnök mellé ment. Ott három évet töltött, e közben a mérnöki szigorlatokat is letevén, 1837-ben oklevelet nyert. 1838-ban bátyjának Antalnak ajánlatára, hg. Eszterházy Pál ozorai uradalmában nyert alkalmazást mint segédmérnök, önálló hatáskörrel; itt és a kaposvári uradalomban három évig foglalkozott. Ez idő alatt a nemzetgazdasági tudományok tanulásában buzgólkodott, egyszersmind az irodalmi téren is kezdett működni. Atyját 1840-ben vesztette el. 1841-ben hg. Eszerházy Pál a kiterjedt lévai uradalmába (Barsmegyében) szabályozó főmérnökké nevezte ki; az uradalom felügyelője ekkor Benkő Dániel volt, kivel itt kötötte holtig tartó barátságát. Ugyanezen évben vetette oltárhoz Reguly Juliát, a hirneves keleti utazó Reguly Antalnak nővérét. Léván 1848-ig foglalkozott s derekasan gyarapította mezőgazdasági ismereteit. A gyakorlati téren is kitünt a kelecsényi rétöntözés által, melyet 1845-1846-ban létesített. Ehhez járult a Tamásin létesített kaposvölgyi rétöntözés, melyek e téren az első kezdeményezések voltak az országban s melyeket 1846-ban a magyar gazdasági egyesület is hivatalos megszemléltetésre és nyilvános megismertetésre méltatott. Ekkép emelkedő gazdasági tekintélyénél fogva hg. Eszterházy Pál szádvári uradalma főtisztjévé jelölte ki. Azonban az 1848. politikai változás beálltával Klauzál Gábor földmívelési, ipar és kereskedelmi miniszternek meghivását fogadta el, ki őt a földmívelési osztály titkárának nevezte ki. K. nem volt forradalmi ember; azért az ily tevékenységtől teljesen távol maradt. 1849 első felében (az 1848. végével megszűnt M. Gazda helyett) a Gazdasági Lapok cz. szaklapot adta ki és szerkesztette 370 példányban, mely azonban a harcz moraja közt a 26. számmal júl. 1. megszűnt. 1849-ben typhusba esett; orvosa Szokola-Hutára küldte, a hol meg is gyógyult. További üdülés végett Lévára ment Benkőékhez. Épen ott találta Grabe orosz tábornokot, a kivel itt kötött ismeretségének később a magyar gazdasági egyesület érdekében is jótékony hasznát vette. Léváról Csákányba ment ipához Reguly Istvánhoz, a ki ott a zirczi apátság birtokának bérlőjekép gazdálkodott. 1849. őszén Pesten a sétatér-utczai szállása rendezésére feljövén, elhatározta ittmaradását és a Gazdasági Lapok kiadásához és szerkesztéséhez fogott, (melynek eleintén alig volt 300 előfizetője, később számuk ezerre szaporodott.) Geringer Károly báró tejhatalmú cz. kir. polgári biztost, Korizmics Antal és Pap Gábor útján sikerült czéljainak megnyerni s Geringer keze alatt K. sok és nevezetes ügyben dolgozott s az ideiglenes kormány körében később is értékesítette tehetségeit. De felhasználta egyszersmind befolyását a közvetlen kormányon kívül több hazafias ügy érdekében, a mellett megmaradt a Gazdasági Lapok szerkesztésének élén is. Hivatalos állásában Geringer részére, legelső fontos dolgozata az úrbérváltság tervezete volt, mely azután az úrbérváltsági pátens alapjául szolgált. Ugyanekkor dolgozott K. a tagosítási és birtokelkülönítési kérdések tárgyában, mely dolgozatai az 1852-ben megjelent és a volt jobbágyok és földesurak viszonyaira vonatkozó pátensnél használtattak fel. Ezt követőleg az adózási, majd a colonisationalis tanácskozásokba vonatott be. 1850 végén a cs. kir. pénzügyigazgatósághoz helyeztetett át, hol 1851-ben báró Gerliczy Vinczével és báró Laffert Antallal tagja volt a budapest-kerületi adóbizottságnak. Majd a királyi kamarához pénzügyi tanácsossá neveztetett ki. Almásy Mór gróf kormányzóság elnök egy adóosztály vezetését bízta reá. Később ugyancsak Almásy gróf alatt a kincstári jógászok kormányzási oszátlyában előadó tanácsos lett. Közben állambirtok-rendezési ügyekre, majd adóügyi visszaélések és panaszok megvizsgálására szolgáló küldetésekben is gyakran járt el. Különösen kiemelést érdemel ezek közül 1851-ben az aradmegyei kincstári dohánytelepesek, 1857-ben pedig a jász adóközségek túlteheltetési panaszai megvizsgálása ügyében volt kiküldetése. 1861-ben az alkotmány-változáskor pénzügyi tanácsosi állásáról visszalépett. 1858. decz. 15. a m. tudom. akadémia tiszteleti tagjává választatott; itteni tevékenysége főkép gazdasági pályakérdések kitüzése s megbirálása körül forgott. Társadalmi működését legnagobb mértékben az országos magyar gazdasági egyesület kebelében fejtette ki. Sok más egyesületnek választmányi tagja volt, egy némelyiknek elnöke (Természettudományi Társulat. Nemzetgazdasági Egylet). A magyar gazdasági egyesületnek 1848. jún. 2. választmányi tagja lett és az 1850. márcz. 21. a b. Geringer által, Andrássy György gróf elnöklete alatt engedélyezett választmányi gyűlésen, először is annak az előterjesztésnek előkészítésével bizatott meg, melyet az egyesület jövő működése tervezetekép az ideiglenes kormány elé terjesztett; azután tagjává választatott annak a tizenkettős bizottságnak, a mely az egyesület ügyeit 1850-től az 1857-ben végre létrejött új szervezkedésig vezette. Jelentékeny része volt az egyesületi vagyon rendbeszedésében s gyarapításában, az egyesület részére különféle kormánysegély kieszközlésében, a közteleki palota kiépítésének befejezésében és több rendbeli kiállítás rendezésében, a mire volt főkép szorítva abban az időben a köznyilvánosság terén az egyesület tevékenysége. Az ideiglenesség ideje alatt szerzett érdemei elismeréseül az egyesületnek 1857. nov. 16. tartott ujraszervezkedő közgyűlésén másodelnökké választatott, 1858. febr. 8. pedig egyúttal a jószágrendezési szakosztály elnöksége ruháztatott reá. 1862-ben a magyar földhitelintézet megalakulásakor a hitelosztály igazgatója lett. Nagy érdemei vannak: emlékirat, véleményezés és előterjesztés közgazdasági és egyéb kérdésben, mint a Duna alsó részének tanulmányozása, a pásztor és mezei rendőrségügy (1858), a dohánytermesztés, a répaczukorgyártás ügye (1859), takarékmagtárak, Magyarország vasúthálózata, víz- és halászati jog (1864), aszályossági emlékirat (1863-64), az ugarföldek legeltetési kérdése, a majorsági földeken telepített községek ügye, gazdasági cselédügy, a dohánykiviteli kereskedés élénktése (1864-1865), a vasúti árszabályok, a birodalmi vámszabályzat, a szeszgyártás megadóztatása (1865), a petroleumra vetendő vám sat., országos gazdasági nyugdíj- és árvagyámintézet (1861), szarvasmarha- s juh-törzskönyvezés, régi s új szőlőiskola s abban az új vinczellérképző, kiállítások, gépversenyek, az Istvántelki majoros gazda- és munkásképző-intézet felállítása (1861, 1873) körül. Tevékenységét a gazdasági egyesület azzal is jutalmazta, hogy köztelki palotájában ingyen szállást engedett neki, melyet halálaig élvezett. 1868-ban a vizaknai kerület országgyűlési képviselővé választotta s ezen kerületet halálaig képviselte. Tisza Kálmán híve volt. 1857-ben a gazdasági egyesület kiállítása alkalmából ő felsége a Ferencz József-rend lovag keresztjével tüntette ki, majd a cs. vaskorona-rend másodosztályú lovagja lett, kevéssel halála előtt pedig aggszentpéteri előnévvel magyar nemességre emeltetett. 1871-ben egy Filaki nevű elmezavart ember pisztolyt sütött rá s hogy a merényletnek áldozatul nem esett, csupán annak a véletlennek köszönhette, hogy a golyót ruhájának egy gombja föltartotta. Halála előtt hosszú ideig súlyos beteg volt, sőt szemevilágát is csaknem elvesztette. Végső napjait Kis-Tétényen (Pestm.) töltötte, hol 1886. okt. 5. meghalt. A m. tudom. akadémiában 1887. nov. 28. Galgóczy Károly tartott fölötte emlékbeszédet; az országos m. gazdasági egyesület pedig arczképét festette meg, melynek 1887. máj. 20. leleplezésekor Rodiczky Jenő mondott emlékbeszédet. Végrendeletében a m. tudom. akadémiának 300 frtot, az országos gazdasági egyesületnek pedig 520 frtot hagyományozott.
Czikkei az Ismertetőben (1840. A háromnyomású s váltógazdaság, 1841. Levelezések Ozorán, Gazdászati viszonyainkról, A munkáról, A bérletekről); a M. Gazdában (1842. Szükséges-e úrbéri szabályozás alkalmakor s végett a jobbágytelkek részletes felmérése? Mezei gazdaságunk kiskorúságának néhány okai, A vizi-kos mint rétöntözőgép, Majorságok elrendezéséről, A rétöntözés akadályai, 1843. Rétöntözésről, ábrákkal, Egy szó a gépek mellett, 1844. Az öntözés állapotja Lombardiában Burger után, Gazdasági tudomány és földbirtokosok, Fényűzés, közlekedési eszközök és takarmány, 1845. Levelek a rétöntözés érdekében, Jószándékú levelek a jószágkezelés üdvös módjáról, Korányos álnévvel, 1846. Korszerű agitatio a szem elől tévesztett mezőgazdaság érdekében 21 czikk, Barsmegyei gazdasági fiókegyesület, Mezőgazd. levelek, 1848. Barsmegyei fiókegyesület munkálkodásai); a Mezei Naptárban (1848. A rétöntözés hasznai); a Gazdasági Lapokban (1849. Hazánk mezőgazdasági átalakulása. Levelek a rétmivelés érdekében, Felhivás a mezőgazdákhoz, Selyemtermelés, Az adók természetéről, Észrevételek az új adótörvények iránt, 1850. Magyarország mezőgazdáihoz, Felhivás a gazdasági tudósítások iránt, A mezőgzdaságban fekvő tőkékről, azoknak egymáshozi viszonya s arányáról. Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület. Urbéri kárpótlás, Az adó dolga s a dohányügy, A magyar gyapjut egy igen nagy vetélytárs fenyegeti, Magyar boraink, 1851. Hozzunk mezőgazdaságunkban mielőbb helyes arányokat, A kukoriczatermesztés fontossága, Tájékozás erdészetünk ügyében, London 1851. júl. 17., Az angol haszonbéri viszonyokról, A londoni Iparműkiállításról 1852-53. Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat. Közlemények naplómból; Visszapillantás Szászországra, Adatok és eredmények hazai rendezetebb gazdaságokból, Jószágrendezés tárgyában, Kirándulás Fehérmegyébe a vacsi pusztára, Gőz-ásógép, képpel, 1854. A seelowitzi uradalom Morvaországban, A medardi kiállítás, A szarvasmarhafajok a bécsi kiállításon, Jószágrendezés tárgyában, Vidéki gazdasági egyesületek, Magyar-Bél, Magyar gazdasági egyesület, Tiszaháti név alatt tizenkét levelet írt, melyekben gazdasági életünknek különböző fontos kérdéséről érkezett, 1855. Karlsbadból O jegy alatt szintén több gazdasági levelet írt, melyek különösen a juhászat terén több oldalú élénk eszmecsere kiindulási pontjául szolgáltak, melyben Lónyay Gábor és Czilchert Róbert is részt vettek, 1858. Sellers S. W. urhoz, Pest, 1858. júl. 24., Élni és halni hagyni, Konstantinápoly 1858. szept. 19., 30., Triest okt. 7., 1859. Gazdasági egyesületek, Nézetek a magyarországi bérrendszer ügyében, Egy pár szó a magyarországi gazdasági egyletekről, 1860. Néhány szó a budaörsi juhnyájról, Pest, 1860. szept. 10., Pár szó a gazdasági intézetek ügyében, 1861. A keszthelyi gazdasági iskola, A Röck István pesti gépgyárában készült első 8 lóerejű gőzmozdony leírása, 1862. Egypár angol bérgazdaság, Kirándulás a Rajna vidékére, Némi adatok Magyarország termelésének ismeretéhez, Jelentése a londoni világtárlatról, 1863. A londoni kiállításnak mutatkozó következései, A dolgok ismétlik magokat, A Balaton lecsapolása, 1864. Véleményes jelentés Poroszkay Ignácz torontálmegyei tiszteletbeli főmérnök úrnak csatornázási tervvázlata felett, Hollán Ernő és Mihalik J.-vel együtt, 1865. Anyagi állapotaink pangásának egyik főoka. A keszthelyi országos gazdasági és erdészeti tanintézet megnyitása alkalmával mondott beszéde. 1870. Istvántelek, Figyelemre méltó, Néhány szó a kendertermelésünk ügyében, 1871. Országgyűlési beszéde a gazdasági tanintézetek ügyében, 1872. Magyarország az 1873-ik évben tartandó világkiállításon, Választóihoz, Bécsi világkiállítás, Steinacker O.-val, 1873. Voltak már ezelőtt is az idei lágy télhez hasonlók, Sürgős felhivás Magyarország bortemelőihez, Morócz Istvánnal együtt, 1874. Uti képek és jegyzetek 1851-ből); a Magyarország és Erdély Képekben (II. 1853. A vacsi puszta, egy tervrajzzal); a Kelet Népében (1856. A szarvasmarhafajok a párisi kiállításon, A juhfajok a párisi kiállításon 1856-ban); a Budapesti Szemlében (1858. Anglia haszonbérlési viszonyai tekintettel hazánkra, Jelentés a dunai hajózásról a magyar borok érdekében, Konstantinápolyba tett új eredményeiről, térképpel); a M. Akadémiai Értesítőben (1860. Philos. oszt. törökország földbirtoki, adóügyi és gazdasági viszonyairól. Székfoglaló); a Falusi Gazdában (1862. A magyar bor mint világkereskedési czikk); a Statisztikai Közleményekben (IV. 1862. Némi adatok Magyarország termelésének ismertetéséhez); az Erdészeti Lapokban (1863. Az 1863. évi aszályosság és ebből eredő inség okairól és óvszereiről); az M. Közgazdaságban (1864. A dublini nemzetközi kiállítás); a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IX. 1864. Orszgászerte létesítendő faültetések és csatornázások szüksége); a Honban (1865. 279., 280. sz. A keszthelyi országos gazdasági és erdészeti tanintészet megnyitása alkalmával mondott beszéde); a Magyarország Anyagi Érdkeiben (1865. A telepítések kérdése); a Kertész Gazdában (1866. A magyar bortermelés határai, 1872. Közgazdasági irányelvek); a Borászati Lapokban (1874. Bortermelési adatok a Rajna vidékéről, 3 táblázattal), A Pester Lloydnak és az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt. Országgyűlési beszédei 1869-től 1881-ig a Naplókban vannak.
Munkái:
1. Levelek a rétöntözés érdekében. Függelékül a magyar gazdasági egyesület által az 1844. országgyűlés elibe terjesztett rétöntözési törvényjavaslat terve. Buda, 1845. Egy táblázattal. (Különnyömat a M. Gazdából.)
2. Jószágrendezés. Jutalmazott pályamunka. Pest, 1848. (Különny. a M. Gazdából 50 arany pályadíjjal jutalmaztatott).
3. A magyar gazdasági egyesület bizottmányának felterjesztése a gazd. egyesület jövendő állása, a gazdasági intézetek és alsóbb iskolák felállítása iránt Magyarországban. U. ott, 1851.
4. Mezei gazdaság könyve. Stephens Henry, The book of the farm cz. munkája nyomán a hazai körülményekhez alkalmazva kiadják... U. ott, 1855-68. Hat kötet. Hat kőnyomatú rajzzal, szövegbe nyomott fametszetekkel és 3 táblázattal. (Benkő Dániellel és Morócz Istvánnal együtt. Ezen munkában a mezei gazdaság történetét és a rétmívelési s öntözési részeket írta. A m. tudom. akadémia az 1851-1856. nagyjutalommal tüntette ki. 5000 példányban nyomatott, részben 2. kiadásban. Ismert. Csengery Antal P. Napló 1856. 449. sz.)
5. Jelentés a dunai hajózásról s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett útjának eredményeiről. Tárgyaltatott a m. gazd. egyesület 1858. nov. 17. tartott közgyűlésén. U. ott, 1858. Térképpel.
6. Anglia haszonbérlési állapotainak ismertetése. George Wingrowe Cook munkája nyomán hazai körülményeinkre vonatkozó jegyzetekkel kisérve kiadja a Gazdasági Lapok szerkesztősége. U. ott, 1858. (Névtelenül.)
7. A mágócsi uradalom Csongrád vármegyében. Kiadja a magyar gazdasági egyesület. U. ott, 1860. (Jószágismertetés I. füzet. Bossányi László és Morócz Istvánnal együtt.)
8. A few particulars regarding some of the chief productions of Hungary; compiled (in respect to the internationale exhibition of 1862.) London, 1862. (Fordítás. 10,000 példányban osztatott szét.)
9. Gazdasági levelek. U. ott, 1867. (Különny. a Gazdasági Lapok 1866-67. évf. Ism. P. Napló 1868. 2. sz.)
10. Levelek a szőlőből. U. ott, 1871. (Különny. a Gazdasági Lapokból, melyekben K. a kistétényi szőlőjében eszközlött míveleteit és tanulmányait írja le s több szőlőszeti és borászati kérdést tanulmányilag tárgyal.)
11. Uti képek és jegyzetek 1851-ből, Bpest, 1874. (A Németországban, Belgiumban és Angolországban, az 1851. londoni általános kiállítás alkalmával tett utazása eredményeit, a magyarországi viszonyokkal egybehasonlítva írja le. Ism. P. Napló 294., 297. sz.)
12. A pénzügyi vámok. U. ott, 1877. (Különny. a Nemzetgazd. Szemléből).
13. Tanulmányok és reflexiók az osztrák-magyar monarchia ki- és beviteli forgalmát illetőleg 1854-1874. U. ott, 1877.
14. Választóihoz 1878. júl. 8. U. ott, 1878.
15. Közgazdasági helyzetünk délkeleti szomszédaink felé. U. ott, 1878. (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.)
16. A Tiszavölgy rendezése iránt Paleocapa nézetei 1847-ből. U. ott, 1879.
17. Vizeink ügyében K. előadása az országos magyar gazdasági egyesület jószágrendezési és vizhalászati szakosztályában 1879. decz. 14. Ugyanott, 1880. (Különny. a Gazdasági Lapokból.)
18. Szőlőmivelés és borászat. U. ott, 1880. (Az országos m. gazdasági egyesület által tartott enquête tárgyalások közlésének III. füzetében.)
19. Nyilatkozat a gabonatermelés s növénymivelési és állattenyésztési kérdések tárgyalásánál a közgazdasági értekezleten. Ugyanott, 1880. (Különny. a Gazdasági Lapokból.)
20. Levelek Lónyay Gáborhoz. U. ott, 1881. (Jószágrendezési s termelési összehasonlítások. Különny. az Ellenőrből.)
Grubicy Géza, A tengeri nyulak tenyésztése. Bpest, 1875. cz. munkájához Előszót írt.
Szerkesztette, a Gazdasági Lapokat 1849 I. felében összesen 26 számot és 1850-ben; 1856-60-ig K. felügyelete alatt Morócz István szerkesztete; 1879-ben K. tulajdonjogát a magyar gazdasági egyesületre ruházta át.
Levele Pesty Frigyeshez Pest, 1858. jan. 21. (a m. n. múzeum kézirti osztályában).
Arczképei: Kőnyomat, rajzolta Molnár J., nyomt. Rohn A. Pesten 1858.; rajzolta Barabás Miklós, nyomt. a Pollák testvérek Pesten 1866. (Vereby, Honpolgárok Könyve I. kötetében.)
Budapesti Viszhang 1856. 34. sz. arczk.
Allgemeine Zeitung 1856. 49. sz.
Sonntags-Zeitung 1857. 24. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1857. 20. sz. arczk., 1878. 46. sz. arczk., 1886. 41. sz. arczk.
Jelenkor. Encyclopaedia, Pest, 1858. 69. l.
Ország Tükre 1865. 26. sz. arczk.
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve, Pest, 1866. I. arczk.
Kákay Aranyos, Ujabb Fény- és Árnyképek, Pest, 1866.
M. Világ 1866. 61., 63., 64. sz. (Érkövy).
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Fővárosi Lapok 1887. 141. sz. (Rodiczky Jenő), 1888. 277. sz.
1886: Ország-Világ 41. sz. arczk., P. Napló 276-278. sz., Budapesti Hirlap 277. sz., M. Állam 279. sz., Nemzetgazdasági Szemle 700. l.
Galgóczy Károly, Emlékbeszéd Korizmics László felett. Bpest, 1887.
M. Akadémiai Almanach 1865. 244., 1888. 339. l.
Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés.