nyug. ágost. evang. lyceumi tanár, K. Márton szűcs iparos és Trnovszky Borbála fia, szül. 1805. decz. 25. Domonyban (Pestm.), hol 1811-1815-ig járt iskolába; ekkor szülei a szomszéd Ikladra küldték a német nyelv elsajátítása végett; középiskoláit 1891-1825-ig Selmeczen járta, hol a Roth-Teleki-féle stipendiumból és zongoratanításból pénzt szerezvén, Pozsonyba ment és itten 1825-28-ig theologiai tanulmányait végezvén, letette a canditatumot. Innét Osztrolukára ment Osztroluczky Miklós fia Gézának nevelésére, kit 1825-33-ig öt gymnasiumi osztályra előkészített. Külföldre nem kapott engedélyt, azért 1833-ban négy hónapig Beszterczebányán volt tanító. 1833-ban Aszódon a latin iskola tanára lett, hol az iskolát rendes algymnasiummá szervezte s virágzásra emelte; a négy gymnasiumi osztály vezetése mellett zongora tanítással is kellett foglalkoznia s minden negyedik vasárnap tótul és németül prédikált; azonkívül más lelkészi s elemi tanítói teendőket is kellett végeznie. 1835-38-ban a II. és III. osztályban Petőfi Sándor is tanítványai közt volt. (Az aszódi lyceumot 1875-ben emléktáblával jelölték meg.) 1856-ban a szarvasi főgymnasiumba hívták meg tanárnak, hol a III. és IV. osztályban a magyar, német és latin nyelvet tanította s a VI.-ban a botanikát is előadta; ennek kapcsán tanulmányozta Szarvas vidéke növényvilágát és több hires botanikussal növénycsere viszonyba lépett. 1860-83-ig nagyra szaporodott a berbariuma (5000 fanerogam, szárazföldi és tengeri növény). 1883-ban 50 éves tanárkodása után nyugalomba vonult. A tót nyelvet és irodalmat nagy előszeretettel ápolta, miért is sok gyanúsításnak volt kitéve, sőt 1881-ben a megyebeli lapok erős támadást intéztek ellene, hogy magát védelmezni volt kénytelen; ekkor büszkén hivatkozott gyermekeire, unokáira s tanítványaira, köztük Petőfire, kik valamennyien mint igaz hazafiak kerültek ki nevelői keze alól. Meghalt 1893. ápr. 17. Szarvason.
Czikkei a szarvasi ág. ev. lyceum Értesítőjében (1874. és 1883. Szarvas viránya.) Petőfi életrajzához is több adattal szolgált. (Vasárnapi Ujság 1893. 20. sz.)
Levele Ompolyhoz (Mátrai Ernőhez, Ellenőr 1878. 188. szám.)
Petőfi verseiben örökítette meg emlékét.
1893: P. Hirlap 107. sz., 109. sz. (Adomák Petőfiről Verner Lászlótól), 110. sz. (Sipos Soma), P. Napló 112. sz., Vasárnapi Ujság 17. sz. (Nekr.), 20. sz. arczk., Békés 17. szám, Szarvas 32. sz., Petőfi-Muzeum VI. 72. l.
Szarvasi ág. ev. főgymnasium Értesítője 1895. 132. l. (Benka Gyula).
Pallas Nagy Lexikona X. 784. l. (Borbás).
Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza. Bpest, 1896. I. és gyászjelentés.