bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1805. aug. 15. Handlován (Nyitram.); 1822. okt. 2. Trencsénben lépett a rendbe; miután ugyanott 1823-1824 a szezetesi próbaidőt eredménnyel haladta meg. 1825-26. Rózsahegyen a gymnasium II. és III. osztályában tanított, 1827-28. Váczon bölcseletet tanult; 1829-30. Nyitrán, 1830-1831. Szent-Györgyön theologiai tanulmányokkal foglalkozott és bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1830. aug. 29. Vurum József nyitrai püspök fölszentelte áldozópappá. Ezután a tanári pályára lépett és 1831-1832. a magyar-óvári, 1832-33. a lévai s 1833-35. a nyitrai gymnasiumban oktatta az ifjúságot; 1835-45. Szegeden tanította a mennyiségtant. 1845-ben Kolozsvárra helyezték át, hol a lyceumban a természettant adta elő; de egy év mulva már ismét kedvencz tantárgya a mennyiségtan tanszékét foglalta el és a csillagászatban is szerezvén jártasságot, egyúttal a csillagvizsgáló torony felügyelője lett. 1850-51-ben a főgymnasiummá emelt nyitrai tanintézetben a mennyiségtan tanára s 1852-ben egyszersmind az intézet igazgatója lett. Ezentúl Kolozsvárt 1853), Váczon (1853-54), Szegeden (1854-57) és Temesvárt (1857-58) tanárkodott. 1858-59. Váczon vice-rector és gymnasiumi igazgató-tanár, 1859-69-ben a sátoralja-ujhelyi társház főnöke s az ottani gymnasium igazgató-tanára volt. Az 1869. tanév végén, lábbaja miatt, saját kérelmére, nyugalomba helyeztetett Rózsahegyre (Liptóm.), vice-rectornak, hol 1871. márcz 4. meghalt.
Munkái:
1. Elemi mennyiségtan. pest, 1846. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1850. 3. bőv. kiadás. Ugyanott, 1852. Öt tábla rajzzal.)
2. Elemi mértan. U. ott, 1847. (2. kiadás U. ott, 1851.)
Nevét Koretznek írta.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 270. l.
Szinnyei Könyvészete.
Csősz Imre, A kegyes tanítórendiek Nyitrán Nyitra, 1879. 899. l.
A szegedi kath. főgymnasium Értesítője 1896. 94. l. és Csaplár Benedek szives közlése a rendház jegyzőkönyvéből (Rulla).