földbirtokos, szül. 1788-ban H.-Dorogon; 1822-ben vétetett fel a városi esküdt polgárok közé Szegeden, hova mint vagyontalan ifjú került, és Vedres István főmérnök vedresházi uradalmában lett kezelőtiszt. Majd Vedres leányát nőül vevén, nagy gazdasági vállalatokba bocsátkozott és meggazdagodott. 1833-ban a városi communitás tagja s a régi Szeged közmozgalmainak egyik vezéregyénisége lett; ő honosította meg Szegeden Vedressel együtt a gyapottermelést. 1839-ben megszerezte a biharmegyei magyar-csékei uradalmat és ezzel együtt a nemességet és előnevet. 1848-ban a szegedi nemzetőrség ezredese volt. A szabadságharcz után haditörvényszék elé került, elítéltetett s fogságot szenvedett, honnét azonban rövid idő mulva kiszabadult és ekkor a Wodianer-féle gyomai uradalmat vette bérbe; ott építette az első hollandi rendszerű szélmalmot. Meghalt 1857. szept. 17-én Szegeden.
Munkája: Még eg szó Szeged lakóihoz. Szeged, 1847.
Petrik Bibliogr., Reizner János szives közlése és gyászjelentés.