1848-49. honvéd-tüzér; 1849. febr. 6. kineveztetett hadnagynak; a szabadságharcz után Pesten élt még 1861-ben is; ezentúl nyomát nem találtam.
Czikkei az Athenaeumban (1840. I. A magyar szinészet évlapjaiból), az Életképekben (X. 1848. Öt nap életemből, beszély), a Vasárnapi Ujságban (1857. 22. sz. Az élet éjszakája, főemberek utolsó mondásai, Entrées Emil után.)
Munkája: Honvédek naplójegyzetei. Összegyűjté. Pest, 1851. (Rendőrileg csaknem egészen lefoglaltatott; 2. javított kiadás. U. ott, 1861. Kovács Ágoston megyei esküdt Mohácson, a M. Sajtó 1861. 89., 101. sz. és a Hölgyfutárban 1861. 48. sz. felszólalt mint a munka szerzője, hogy azt ő küldte be 1850-ben Szilágyinak, ki ezt Korányinak adta; ez aztán azt hibásan, hézagosan adta ki saját neve alatt, a nélkül, hogy neki a megigért tiszteletdíjat megküldte volna.)
Szerkeszette a Losonczi Albumot (Pozsony, 1852. 1-32. lap, a Székely szűz és szász leány cz. bevégezetlen beszélylyel. Lefoglaltatott.)
Közlöny 1849. 21. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.