orvos- és sebész-doktor, királyi tanácsos, a főrendiház tagja, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, született 1828. decz. 20. Nagy-Kállóban (Szabolcsm.), hol atyja K. (Kronfeld) Sebald gyakorló orvos volt. Középiskolai tanulmányait Szatmárt és később az egri érseki főiskolában végezte. 1844-ben Pestre jött, hol, mint orvosnövendék, tagja lett az egyetemi ifjúság által alakított irodalmi művelő táruslatnak. 1848-ban az ifjúsági mozgalmakban előkelő szerepet vitt; a márcz. 19. pozsonyi kiküldöttségnek tagja volt és az unio elfogadása alkalmából részt vett a kolozsvári küldöttségben is. A szabadságharcz alatt mint alorvos és helyettes főorvos szolgált a szabolcsmegyei önkéntes zászlóaljban. A világos fegyverletétel után az absolut kormány alatt sok zaklatásnak volt kitéve; egy ideig Balassa tanárnak tiszteletbeli segédje volt. 1851-ben orvos és sebészdoktorrá avatták és még ugyanezen évben Bécsben Schuch tanár mellett műtőnövendék lett. 1852-ben a rendőrség Bécsből kitiltotta; ekkor Pestre jött, de innét Nagybányára belebbezték; később szülővárosában telepedett le mint gyakorló orvos. 1857- és 1858-ban Nyugot-Európa részeiben utazott, meglátogatta a párisi, londoni s berlini egyetemet és ezen utazásáról naplót írt. 1861-ben Szabolcsmegye gyakorló orvosává választatott meg, 1863-ban a szabolcsmegyei egyesületi kórház főorvosa lett. 1864-ben Pestre jött és az egyetemen az idegkórtanból magántanári képestést nyert. 1864. végén a fővárosi hagymáz-osztály, a következő évben pedig az idegkórtani fiókosztály rendelő orvosává neveztetett ki. 1866-ban a ludoviceumi cholera-osztály főorvosa volt és ez évben az egyetemen a sebészek számára rendelt belgyógyászati tanszék rendes tanára lett. Midőn ugyanezen évben a budapesti egyetemi belgyógyászati klinika igazgatását átvette, első sorban az összes segédeszközök beszerzésére és a klinika berendezésére fordította figyelmét. Azután maga köré gyűjtötte tanítványait, iskolát alkotott s ezen iskolának tanítókat képezett ki, kik őt az orvosok kiképeztetésében támogatták. 1877-ben Trefort miniszter az új kórházak tervezete s építése alkalmával őt és Kolbenheyer építészt kiküldte a külföldi nevezetesebb kórházak és kórintézetek tanulmányozására. 1876-ban a királyi tanácsosi czímet, 1881-ben a vaskorona-rend III. osztályát, 1884-ben pedig a magyar nemességet tolcsvai előnévvel kapta. 1884. jún. 5. a m. tudom. akadémia levelező tagja lett; 1886-87-re az egyetem megválasztotta rectorává, 1891-ben pedig a főrendiház tagjává neveztetett ki. Az országos közegészségügyi tanácsnak volt elnöke (1892), a királyi igazságügyi orvosi tanács másodelnöke (1880) és elnöke (1892), valamint a magyar szent-korona vereskereszt-egylete egészségügyi bizottmányának, az orvosi kar kórodai bizottságának, az orsz. közegészségügyi társulat, a budapesti kir. orvosegyesület (1888), az 1894-ben Budapesten tartott VIII. nemzetközi hygieniai és demographiai congressus hygieniai osztályának elnöke s több belföldi társaságok alapító s tiszteletbeli tagja; a Horvát-Szlavonország zágrábi orvosegyesületének levelező, a londoni International Investigation Comittee, a német belgyógyászok congressusának tagja sat.
Czikkei az Orvosi Tárban (1846. II. Szózat az orvoskar javaslatkészítő választmányához); az Orvosi Hetilapban (1857. Adalék a lép helyzetváltozási tanához, 1858. Uti töredékek, 1859. Tanulmány a bujasenyvtan köréből. Uti töredékek, 1860. Levelek a pályakérdések ügyében, Válasz dr. Lyachovits ur Utóhangjára, Eszmék a haza egészségügyének szervezése körül, 1861. Eszmék közegészségügyeink rendezése körül, 1862. Önként és önkéntelen kopogó szellemek, A szabolcsmegei egészségügyi bizottmány javaslata, Levél Nagy-Kállóból, 1863. A hólyagcsás tüdőlégdag, 1864. Nyilt levél Poór tr. és magántanár úrhoz, Tájékozásul ügyefeleimhez, A hólyagcsás tüdőlégdag gyógyítása, Idegkórtani esetek; Szemgödör feletti ideg zsábája, kisugárzási és visszahajlítási tünemények, köthártya vértorlódás, utóbb lob, 1865. Bezold munkájának a sziv beidegzéséről ism., Frommhold tudor munkájának: Elektrotherapie ism., Az idegességről, Idegkórtani esetek: Szabványos zsába külerőszak behatása után, Félfejzsába Hemicrania, Idült agyvizkór, hagymáz, heveny Bright kór, Jobb féloldali hűdés, aphasia, hagymáz, halál, Jobboldali félhűdés, szótehetetlenség, Aphasia, 1866. Az ízlési érzék tanához, Közlemények a sz. Rókus kórház idegkórosztályáról, 1867. A weimari choleraértekezlet, Adatok az idegkórtan köréből, Baloldali mellhártyaizzadmány gümős mellhártyalobbal, hirtelen halál a tüdőütér eltömülése folytán; vérrög a bal medencze viszereiben, Mindkét oldali háromosztagú ideg érzéstelensége, Baloldali közepetti és orsó-, jobboldali czomb- és ülideg környi hűdése, 1868. Idült hashártyalob, többféle növedékek a méhben, Casuistikus adatok a szivbántalmak kórismészetéhez, Ütérzörejek és könyvism., 1869. Casuisticus adatok a szivbántalmak kórismészetéhez, Vélemény a kórházak rendezése tárgyában, Kórodai közlemények és könyvism., 1870. A pokolvar, 1872-73. Adatok a bélrák tüneteinek ismeretéhez, A derme egy esete, 1874. Sérülések, halál; a sérülések miként jöttek létre s a halálra milyen befolyással voltak, 1875. Közlemény a jaborandi hatásáról, 1876. Adatok a májburkony, echinococcus hepatis, kór- és gyógytanához, 1877. Ujabb adatok ugyanahhoz, Néhány szó a hagymáz gyógyszerelésének mai állapotja felől, Beszéd a belgyógyásztani kórodák építése tárgyában, 1878. Ujabb adatok a máj burkonytömlőjének kór- és gyógytanához, 1880. A szivbillentyük viszonylagos elégtelenségéről, 1881. könyvism., 1883. Előadás a máj lüktetésének egy ritka esetéről, Rohadó hörglobnak maróhigany belégzések utáni gyógyulása, 1884. Adalék a rostonyás tüdőlob kórtanához, Babes Viktorral együtt, 1886. Rectori beszéd, A fertőzeti betegségek meggátlásáról, 1887. Elnöki beszéd, melylyel a budapesti orvosegyesület balneologiai bizottságának ez év ápr. 6. ülését megnyitotta, Rectori beszéd, melyet a budapesti kir. magy. tud. egyetem ujjáalakítása ünnepén tartott és könyvism, 1888. A hasi hagymáz és mocsárgerji vegyes fertőzmény kérdéséhez. Adatok a tüdőüszök kór- és gyógytanához, 1889. Hangrésgyörcs felnőtteknél, Észleletek a fővárosi hagymázjárvány köréből, 1890. Észrevételek Purjesz Zsigmond egyet. tanár ur czikkére, Az influenza járványról, 1892. A paizsmirigy heveny lobjáról, Baross Gábor volt magy. kir. keresk. miniszter betegsége, 1893. Elnöki megnyitó az orsz. közegészségi tanács fennállásának 25. évfordulója alkalmával, 1895. Klinikai megnyitó beszéd, 1896. Elnöki megnyitója a millennium közegészségi s orvosügyi congressuson); a Magyarországban (1861. czikksorozat a magyar faj gyér szaporodásának okairól); a Gyógyászatban (1864. A Gyógyászat t. cz. szerkesztőségének); a M. Term. Társ. Közlönyében (1865. Az izlési érzék tanához); a M. orvosok és term. vizsgálók Munkálataiban (XI. 1866. Az idegességről); az Orvosi Szemlében (1866. Adatok a légzési szervek betegségeihez; Az idegrendszer kór- és gyógytanához); a Közegészségség és Törvényszéki Orvostanban, az Orvosi Hetilap mellékletében (1867. Gyujtogatás egy esete, 1868. Beszámítási képesség a gyujtogatás egy esetében, 1872. Törvényszéki orvostani felülvélemény rendelkezési képesség tárgyában, 1873. Gyilkosság szabad önelhatározás mellett vagy e nélkül, 1874. A betegnek gutaütés állapota milyen befolyással volt annak végrendelkező képességére; Sérülések, halál; a sérülések milyen befolyással voltak); a Pitha-Billroth, Handbuch der allg. u. spec. Chirurgie cz. gyűjteményes munkában (II. 1869. Über den Milzbrand); a Pester Med.-Chirurg. Presseben (1872. Beiträe zur Symptomatologie des Darmkrebses); az Államorvosban (1873. A himlőojtásnál állítólag életbiztosság ellen elkövetett vétség); az Orvosegyesület Évékönyvében (1878. Emlékbeszéd Wunderlich K. A. felett, 1889-91. Elnöki beszédek nagygyűléseken, Emlékezés Balogh Kálmán tanár felett, 1891-92. Elnöki beszédek); a Természettudom. Közlönyben (1880. Az újabbkori kór- és gyógytan módszereiről); a Berliner Klinische Wochenschriftben (1890. Der Einfluss der Kleidung auf die Entstehung der Wanderniere); a Pester Lloydban (1896. Die Lungenschwindsucht in Ungarn); a Real-Encyclopaedie der Gesammten Heilkunde 2-ik kiadásában (1888. Lungenabscess, Lungenatelectase, Lungenemphysem, Lungenentzündung, Lungengangraen, Lungenschwindsucht, Lungenödem); a Belgyógyászat Kézikönyvében (I. 1894. Fertőző betegségek: hasi hagymáz, lépfene, takonykór, Weil-féle betegség, II. Typhus abdominalis, III. 1896. Bélélősdiek, A máj betegségei). A Korányi vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán alkalmazott segédorvosok munkálatait közli Hőgyes Emlékkönyve s az Akadémiai Almanach (1893-98.)
Munkái:
1. Az ázsiai hányszékelésről. (Cholera Asiatica). Három előadás, melyet a budapesti k. m. egyetemen tartott. Bpest, 1873. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat könyvtára V.)
2. A budapesti kir. m. tudom. egyetemi II. belgyógyászati kóroda épülete. Az 1882. berlini egészség- és mentésügyi kiállítás alkalmából. U. ott. (Egyetemi intézetek.)
3. Emlékbeszéd Skoda József tanár felett. U. ott, 1882. (Különny. a Budapesti Orvosegyesület Évkönyvéből).
4. A Szinye-lipóczi Salvator forrásról. Kivonat a budapesti orvosegylet fürdőbizottmányában 1885. decz. 14. felolvasott jelentéséből. U. ott, 1886. 12 ábr. (Népszerű természettudományi előadások 22.)
6. Az emberi akarat szabadságáról. 1887. máj. 13. mondott beszéde. U. ott. (Egyetemi beszédek).
7. Kórodai adatok a vegyes fertőzeti betegségek ismeretéhez. U. ott, 1888. (Értekezések a term. tud. köréből XVIII. 4.)
8. Zoonosen. Milzbrand, Rotz, Actinomykosis, Maul- und Klauenseuche, Wien, 1897. Hat szövegrajzzal és hat szines táblarajzzal. (Nothnagel, Specielle Pathologie und Therapie V. Ism. Ovosi Hetilap).
Szerkesztette a Jegyzék Napló orvosok számára 1869. évf. és szerkeszti A belgyógyászat kézikönyvét Budapesten 1894-től Bókay Árpáddal és Kétly Károlylyal együtt. (Ismert. Orvosi Hetilap 1897.)
Fénynyomatú arczképe a Mangold Henrik, Balaton-Füred. Bpest, 1889. cz. munka 4. kiadásához mellékelve.
Jelenkor 1848. 57. szám.
Közlöny 1848. 155. szám.
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 13. szám arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Akadémiai Értesítő 1884. 139. l.
Vasárnapi Ujság 1885. 35. szám arczk., 1894. 35. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887., 1889.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Hirlap 1891. 53. sz.
Petőfi-Muzeum V. 1892. 32. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 779. l. (Antal János).
Hőgyes Endre, Emlékkönyv. Bpest, 1896. 400., 668., 848., 854. l.
Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza. Bpest, 1896. III. 247. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 150. l.