Koppi Károly (keresztnevén József),
bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1744. febr. 26. Váczon (Pestm.), hol atyja mészáros volt; 1759. okt. 18. Privigyén lépett a rendbe; 1762-ben Korponán tanított az alsó osztályokban; 1763-64. Kecskeméten bölcselethallgató volt; 1765. Váczon a collegiumban tanított; 1767-től Nyitrán theologus volt; 1767. ápr. 5. ugyanott áldozópappá szenteltetett föl; tanár volt 1769-1770. Nagy-Károlyban, 1771. Váczon a régi collegiumban az ékesszólás és poetica tanára, 1772-73. Nyitrán bölcseletet tanított; 1774. okt. Nagyszombatban bölcseleti doktorrá avatták és Fekete gróf Bécsbe hívta őt unokája nevelésére; 1775-1776. Pesten a bölcselet tanára, 1777-1779. Kassán az akadémián a történelem tanára és könyvtárőr; 1780-83. a kolozsvári akadémián szintén a történelmet tanította; 1784. Dessewffy József gróf nevelését vezette; nov. 15. pesti egyetemi tanárrá nevezték ki, hol a világtörténelmet adta elő; (Kinevezési okmányában olvasható: Ab eximia capacitate, atque sui applicatione Suae Majestati multum comendatus. Fizetése, minthogy szerzetbeli klastroma helyben volt, háromszáz forintban állapíttatott meg. 1792-ben fizetését 500 frtra emelték.) 1788-ban a bölcseleti kar dékánja volt; különösen a pesti ifjúság magyarosítása körül szerzett kiváló érdemeket. Így tanított mindaddig, míg a Martinovics-féle összeesküvés alkalmával 1796-ban el nem vesztette állását. Bűne az volt, hogy rendkívül merész és hazafias szellemű előadásokat tartott és hogy barátja volt Hajnóczinak és Abaffynak, a franczia alkotmányra pedig poharat emelt. Pestről távozván, Máramaros-Szigeten húzta meg magát, hol 1797-1799-ig vice-rector és 1800-1801-ig rector volt Nagy-Károlyban, hol 1801. ápril 6-án meghalt. Dessewffy József gróf latin epitaphiumot írt hamvaira (kézirata a magyar nemzeti múzeumban.)
Munkái:
1. De vi corporum infinita Dissertatio philosophica. Viennae, 1775.
2. Historemata pragmatica Hungariae selecta publice declaravit 1778. Ignatius Antoni. Auctoritate et indultu ... dni Gabrielis Péchy ... coram ... dno Josepho Kenyeres ... totaque facultate philosphica ex institutionibus ... Cassoviae.
3. Historemata pragmatica Hungariae selecta publice declaravit 1778. Jos. Lanczy de eadem ex institutionibus .. U. ott.
4. Historemata pragmatica Hungariae selecta publice declaravit, mense Septembri 1778. Ignatius Antoni ... ex institutionibus ... U. ott.
5. Historemata selecta de religione in genere primum, tum hungarorum, de caesareologia & literaria historia publice declaravit mense septembri 1778. Mich. Bányász ... ex institutionibus. .. U. ott.
6. Prolusio, dum munus professioris solemniter auspicaretur, dicta die VII. id Decemb. 1784. Pestini. (Kézirata a m. n. múzeumban.)
7. Prolegomena Historiae ecclesiasticae. U. ott, 1786.
8. Praenotationes ad historiam ecclesiae 1787. Hely n.
9. Oratio qua viro clar. Danieli Cornides in regia universitate hungarica diplomaticae, et heraldicae professori, ac bibliothecae custodi eadem universitate regia iusta faciente parentavit Pestini anno 1787. Pestini.
10. Praelectionum historicarum tomus I. (Ab orbe condita usque mortem Alexandri magni.) U. ott, 1788.
11. Justa solennia exc. ill... comiti Georgio Fekete de Galantha ... celebrantibus Hungariae ordinibus parentavit Leopoldus l. b. Schaffrath presbyter arch. dioec. Strig. U. ott, 1877. (Fordítás németből.)
12. Historia belli Cosacco-Polonici, authore ... Samuele Grondski de Grondi conscripta anno 1676. Ex manuscriptis monumentis historiae Hungaricae in lucem protulit ... U. ott, 1789. (Ism. Sieb. Quartalschrift I. 1790. Allg. Literatur Zeitung Jena & Leipzig, 1792. 210. sz.)
13. Jus electionis quodam ab hungaris exercitum. Historia stirpis Arpadianae. Viennae. 1790. (Leszármazási táblával. Megjelenésekor a példányok nagy részét elkobozták.)
14. Oratio quam viro gratis patriae civibus commemorabili seniori Gedeoni comiti de Ráda monumentum esse voluit ... anno 1792. Pestini. Id. gróf Rádai Gedeon rézm. arczk.
15. Justa solennia quae Eminent. s. r. e. cardinali et s. r. i. principi Josepho e comitibus Batthyán, solverunt III. Febr. 1800. Status et ordines provinicae Szathmariensis parentante.. Magno-Karolini. U. ott.
Kézirati munkái: Coloquium inter Ladislaum Keszthelyi et Carolum Koppi in itinere Vacium 1774. (Váczon a kegyesrendiek könyvtárában); a m. n. múzeumban. Institutiones philosophicae 1772-74. ívrét 351 lap; Fragmenta miscellanea pro propriis praelectionibus in historia universali 1780-1781., ívrét 350 lap; Praelectiones historiae universalis, tom. I. Pestini 1784-1785., ívrét 156 lap; Commentarii biographici Hungariae reginarum, et vestigia potestatis 1796., ívrét 5 köet és 4-rét 2 kötet; Historia religionis et ecclesiae christianae, 4-rét 53 lap; Meditationes et excerpta historica, ívrét 210 lap; Miscellanea diplomatica Hungariae et Transsylvaniae, ívrét 343 lap; Miscellanea histor.-philologica, mathem., theolog., chemica, philosophica, ívrét 502 lap; Adversria pro historia pragmatica, ívrét 288 lap; Cognitio historica de verete juventutis educandi ratione, ívrét 13 lap; Notata de rebus hungaricis, ívrét 163 lap; Peculium diplomatum Hungaricorum, ívrét 416 lap.
Horányi, Memoria II. 426. l. és Scriptores Piarum Scholarum II. 241. l.
Merkur von Ungarn I. 1787. 76., 82. l.
M. Kurir 1789. 15. sz.
M. Hirmondó 1793. I. 740. l., 1801. 417. l.
Annalen der Oesterr. Literatur 1802. Intelligenz-Blatt 1. sz.
Zeitschrift Von und für Ungarn 1802. I. 135. l.
Közhasznú Ismeretek Tára. Pest, 1833. VII. 289. l. (Jallosits).
Fejér, Georgius, Historia Academiae Budae, 1835. 151. l.
Kazinczy Ferencz, Pályám emlékezete. Budapest, 1878. (Nemzeti Könyvtár III.) 65., 75., 140., 236., 272. l., Erdélyi Levelek. U. ott, 1881. (Nemzeti könyvtár XII.) 119. l., Magyar Pantheon. Ugyanott, 1884. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.) 387. l., Levelezése I., III. k.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Fraknói Vilmos, Martinovics és társainak összeesküvése. Budapest, 1880. 403., 404., 407., 408. l.
Magyar Könyv-Szemle 1882. 28. l.
Karcsú Arzén, Vácz története. Vácz, 1888. IX. 275. l.
Csaplár Benedek, Révai Miklós élete. Bpest, 1881-89. I. 9., 38., 50., 67., 77., 159., 195., 227., 241., 318., 319., 322., 331., II. 4., 8., 16-18., 20., 32-33., 94., 214., 220., 414., III. 5., 6., 16., 117., 221., 317., IV. 65., 73., 98., 99., 179., 205., 206., 229., 296. l.
Petrik Bibliogr.
A győri papnevelő intézet könyvtárának Cízmjegyzéke. Győr, 1893. 466. l.
Takáts Sándor, A budapesti piarista kollegium története. Bpest, 1895. 197., 263. l. és Csaplár Benedek szives közlése a rend jegyzőkönyvéből. (Rulla).