bölcseleti doktor, kereskedelmi akadémiai tanár, szül. 1850. ápr. 20. Szatmár-Németiben; hol atyja, K. Mihály szabómester volt; ezt három éves korában elvesztvén, az özvegy édesanyja gondozása mellett tanult az ottani ev. ref. 6 osztályú gymnasiumban; azután a debreczeni ev. ref. főiskolába ment, hol anyai nagybátyja Félegyházi Benjamin vette gondjai alá, s a VII. és VIII. osztályt elvégezte. 1870-ben Pestre jött, hogy az akkor megnyilt tanárképzőintézetbe lépjen és itt pár hónapig nevelősködött is. E közben a földmívelésügyi miniszterium pályázatot hirdetett egy gazdasági chemikus kiképzésére a magyar-óvári gazdasági intézet chemiai laboratoriuma részére; ezen 400 ftos ösztöndíjat megnyervén, Ulbrich Richardnak, a chemia tanárának vezetése alatt két évig végezte a laboratoriumi munkálatokat és halgatta a chemiával összefüggőben levő különböző gazdasági tárgyakat. 1872-ben a földmívelési miniszterium külföldre küldötte; először Heidelbergába ment, hol Bunsen, Kopp, Mayer Adolf sat. hires professorok előadásait hallgatta és Bunsen laboratoriumában dolgozott. Innen félév mulva Berlinbe ment, hova különösen A. W. Hoffmann előadásai vonzották, itt Hoffmann, Helmholtz, Braun és Oppenheim előadásait hallgatta és A. W. Hoffmann laboratoriumában dolgozott. 1873 őszén Lipcsébe ment, Kolbe és Wiedemann előadásainak hallgatására s itt Kolbe vegytani és Schenk növénytani laboratoriumában dolgozott. 1874. márcz. 6. Heidelbergában Bunsen, Kirchhoff, Kopp és Pfitzer tanároktól bölcseleti doktoratust szerzett; ápr. 1. elfoglalta a magyar-óvári akkor szervezett vegykisérleti állomás első asszisztensi állását; októberben a debreczeni reáliskola tanárává nevezték ki. 1878. nov. 21. a budapesti egyetemen doktoratusát nostrifikáltatta. 1879-ben a budapesti kereskedelmi akadémiához hívták meg, a hol azóta chemiát, árúismét és technologiát tanít és egy ideig természetrajzot is tanított.
A Borászati Lapok munkatársa volt (1874-81. Magyar borok és borvidékek, A szatmári hegy és szatmári bor sat.); a Földmívelési Érdemeinkben (Az útifű takarmány értékének meghatározása); a Műegyetemi Lapokban (Cymophenolsulfonsav és cymophenolsulfonsavas sók, Nagyagit és bánáti chromaskő); a M. Nyelvőrben (XII. 1883. Adatok a nyelvújítás történetéhez.)
Munkái:
1. Vegytan középtanodai s magánhasználata, különösen reál-, gazdasági- s kereskedelmi tanintézetek számára. Legújabb adatok nyomán. Debreczen, 1876. Szövegábrákkal.
2. A salicylsav tudományos tekintetben s alkalmazása a háztartásban, műiparban, testünk épentartása körül és a gyógyászatban. A salicylsav-irodalom alapján, saját tapasztalataival bővítve. Bpest, 1877. Nyom. Debreczenben a debreczeni reáliskola Értesítőjéből.)
3. Általános áruisme. Tanodai s magánhasználatra, valamint kereskedők, iparosok, gazdák számára. A legújabb stat. s tudom. adatok feldolgozásával. Debreczen, 1878. (2. jav. és bőv. kiadás ábrákkal. Bpest, 1881., 3. k. 1887. U. ott.)
4. A fuchsin a borászatban, felismerése s a vele rokon vegyek általában. A budapesti iparos ifjak egyletében 1879. decz. 18. tartott estélyén kisérletekkel illusztrálva. Bpest, 1880.
5. A növénytan alapvonalai. Ugyanott, 1880.
6. A minőleges vegyelemzés rövid vázlata kereskedelmi tanodák számára. Debreczen, 1884.
7. A szervetlen vegytan alapvonalai. Tekintettel az ásványtanra, vegytani technologiára s az áruisme követelményeire. Kereskedelmi s ipartanodák számára. Számos ábrával. U. ott, 1885. (2. jav. kiadás, 3. jav. kiadás. Bpest, 1889.)
8. A szervetlen és szerves minőleges vegyelemzés rövid vázlata, kereskedelmi tanodák és magánhasználatra. Bpest, 1885.
9. A föld összes államainak terményei, készítményei, gyár- és ipartelepei, mint a kereskedelmi, gyár- és ipartelepei, mint a kereskedelmi földrajz melléklete, tekintettel a kereskedő-praxisra. A kereskedelmi tanodák felső oszt. s a gyakorlati kereskedők számára. U. ott, 1885.
10. Technolgia. I. rész. A technikai technologia alapvonalai kereskedelmi- és ipartanodák számára és magánhasználatra. Autografált rajzokkal. U. ott, 1885. (2. jav. kiadás. U. ott, 1887.)
11. Szerves vegytan vagyis a carbonium vegyeinek vegytana kereskedelmi akadémiák ... számára. U. ott, ... (2. teljesen átdolgozott kiadás. U. ott, 1888. Ábrákkal.)
12. Kereskedelemről a kereskedőnek, szövetekről a nőknek. U. ott, 1886.
13. A magyar birodalom terményei. U. ott, 1886.
14. Adjunk alamizsnát az az munkát a népnek. Felolvasás. Ugyanott, 1886.
15. A víz a természetben és az ember hatalmában. Felolvasás. U. ott, (1886.)
16. Árúisme alsóbb foku kereskedelmi tanodák s kezdő kereskedők számára. Több ábrával illustrálva. U. ott, 1887-88. Két rész. (3. új kiadás. A kereskedő-tanoncziskolák II. és III. oszt. számára. U. ott, 1894.)
17. A kávé történelmi, irodalmi, élettani s vegytani szempontból. Pörkölési terményei chemiai szempontból. Saját kutatásai nyomán. U. ott, 1891.
18. Egy pár nem árt kóstolónak se legénynek, se leánynak. Költemények. U. ott, 1891. (Ism. Vasárnapi Ujság. 15. sz.)
19. Ne féljetek! Nem gyászlepel. Hőn érző sziveket fed el. U. ott, 1891. (Költ.)
20. Költemények. U. ott, 1892. Illustrálva.
Kőnyomatban: 21. Jegyzetek a szövészetről. U. ott, 1880.
22. Jegyzetek a papirgyártásról. U. ott, 1880.
23. Jegyzetek a fémöntésről, bádog- és huzalkészítésről. U. ott, 1880.
24. Jegyzetek a fonászatról. U. ott, 1880-81.
M. Könyvészet 1886-88., 1891., 1894.
Kiszlingstein Könyvészete.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik a millenium esztendejében. Bpest, 1896. 15., 109., 150. l.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi akadémia története. Bpest, 1896. 104. l.
Balás Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Magyar-Óvár, 1897. 226. l.