kir. tanácsos, nyug. kir. tanfelügyelő, K. Lőrincz és Váradi Zsuzsánna földművelők fia, szül. 1828. okt. 19. (keresztelés napja) Magyar-Régenben (Tordam.); a magyar-régeni ev. ref. iskolában kezdette tanulását; ezután Marosvásárhelyt végezte a hat gymnasiumi osztályt és a két bölcseletit. Ekkor a szabadságharcz őt is magával ragadta s mint Kossuth-huszár a deés-kolozsvári hadosztályban küzdött. 1849 után bujdosott; majd a marosvásárhelyi Török-Horváth-Gaálféle összeesküvés miatt 1852. jún. 13. bezáratván, fogva volt hat hétig. Miután a papi pályát bevégezte, két évig maradt a kollegiumban, hol könyvtárnokoskodott és osztálytanító volt. Innét 1854-ben meghívatott a zilált helyzetben levő bukaresti ev. ref. egyház papjának és ezen állomást 1855. ápr. 1. el is foglalta. Hogy egyházát a román kormány és az idegenek előtt képviselhesse, megtanulta a német, román és franczia nyelveket. Hívei szeretetét csakhamar megnyerte; híveit felkereste házuknál és oktatta őket ott is. 1856-ban építette és szereltette fel a bukaresti ev. ref. magyar iskolát; 1857-ben öntette a két új harangot, 1858-ban közbenjárására az egyház ingyen temetőhelyet kapott. 1863-66-ig építette egyházával a pompás templomot; az építéshez megkivántató pénz nagy részét két év alatt maga gyűjtötte össze Erdélyben és Magyarországon; sőt felkereste Kuza fejedelem nejét, ki száz aranyat adott e czélra s jelenlétével emelte a templomszentelés ünnepélyét. 1857-ben alapította a Honnia magyar olvasókört, mely után később megalakult az iparos egylet. E két egyletből és a szintén K. által alapított temetkezési társulatból alakult aztán a bukaresti magyar társulat. Később megkeserítették ottlétét és e miatt 1869. jún. 12. visszament a magyar hazába. 1870-ben a dévai állami tanítóképző igazgatójává neveztetett ki; három év mulva Máramaros-Szigetre helyeztetett át ugyancsak az ottani tanítóképző igazgatójává. 1876-ban Besztercze-Naszódmegye tanfelügyelőjévé neveztetett ki; 1878. Brassó- s Fogarasmegye tanfelügyelője lett; 1881. Fogaras külön tanfelügyelöt kapott és ő Brassómegye tanfelügyelőjének maradt meg. Rábeszélésére kerületében hat község elfogadta az állami iskolát; a tanítók nejeivel, államsegély mellett, taníttatta a női munkát és a községekben óvóintézeteket állíttatott fel. 1862 óta a berlini magyar egyletnek, majd a brassó- és máramarosmegyei hivatalos tantestületeknek, a brassói polgári körnek tiszteletbeli tagja; az erdélyi magyar közművelődési egylet brassói fiók-körének 1885 óta elnöke s 1888 óta az erdélyi evang. ref. egyház közgyűlésén a romániai ev. ref. egyháznak világi képviselője. Ő felsége 1883-ban kir. tanácsosnak nevezte ki. 1893-ban nyugdíjaztatott és azóta Kolozsvárt él, hol román czikkeket fordít a hirlapokba.
Czikkei, beszédei s levelei a következő hirlapokban és évkönyvekben jelentek meg: M. Sajtó (1856-tól bukaresti levelek); Kolozsvári Közlöny (1857-től levelek); M. Posta (1857-58. lev.); Girókuti Nagy Naptára (1860. Magyarok külföldön, Oláhországban és Moldvában); Arad (1863. A nagyhét Bukarestben, 27. sz. A börtönök Romániában, 1864. 103., 104. sz. A román szinészet története Oláhországban, 1872. A román tankönyvek); Vasárnapi Ujság (1864. A moldvai magyarok állapota, 1867. Kirándulás az Olt vidékére, 1869. Bukaresti magyar iparos egylet); Hazánk és a Külföld (1864. Az oláh czigányok, székelyek és hétfalusi magyarok Bukarestben, 1865. Szabadkai Fialla Lajos, Karácsoni Károly, Szathmáry P. Károly festész, Bukaresti életképek és lev., 1866. Kirándulás Konstantinápolyba, 1867. Csapkay Lajos, éjszak-amerikai konzul Romániában); Ország Tükre (1864. Oláhországi magyarok); Hon (1865-69. 82 levél Bukarestből); Hortobágy (1865. 53. A Dunafejedelemségek magyar szempontból); Protestáns Egyh. és Isk. Lap (1866. A reformatió befolyása az oláh vagy román egyházi irodalom felébresztésére, Az oláhországi ref. missio-bizottmány tervezete, Az ó-hitű egyházak és iskolák állása Moldva-Oláhországban, A brassói Gazeta a missio tervezetét lefordítja s ezzel vihart keltett ellenünk Romániában, A missió-ügy a román országgyűlésen, A misso-bizottmány gyűlése Pitesten jún. 2-5., Valami a konstantinápolyi magyar ref. egyházról, 1868. A román papság ügye a román senátusban sat.); Székely Néplap (1867. Hazátokat ne hagyjátok el! Válasz Habakuk testvérének Nahumnak); Székely Közlöny (1867. Mit hozzon a székely Bukarestbe? A székelyek és bolgárok Oláhországban, Utazásaim Romániában, Havaselvi levelek Plojestből); Kolozsvári Nagy Naptár (1867. Egy kálvin káté története Jászvároson 1642.); M. Polgár Nagy Naptára (1869. Thököly hadjárata Oláhországban és Erdélyben 1690-ben, 1872. Egy hadi itélet 1849-ben); Reform (1870. 200. sz. Három napi körút Hunyadmegyében); Nemere (Brassó 1870.); a dévai állami tanítóképző Értesítője (1871. Emlékbeszéd); Máramaros (1874. Kántorbőjti csevegések, Zárbeszéd, melyet a m.-szigeti áll. tanítóképezde Gönczy önképző-körének zárünnepélyén júl. 19. elmondott, Nyilt levél a Kabolya-Polyánán aug. 17. tartott gör. kath. éneklést tanítók gyűlésében részt vett lelkész és tanító urakhoz, A máramarosi néptanítókhoz, A tanító szeme, vagy a nevelői tekintet, felolv. okt. 12., Tanügy, válasz. Az iskolai fegyelem és könyvism., 1875. Szemléltetési képek a népiskolák számára, Egy honvéd temető 1849-ben felolv. febr. 14., A mostoha gyermekek, felolv. ápr. 4., Nyilt levél Román Sándor úrhoz, Báró Wesselényi Miklós, mint a néptanítók barátja, felolv., A tanügy torzképei Szigeten: a zugiskolák ostromlása, Tanügyi állapotok Romániában, Igazgatói jelentés a m.-szigeti kir. állami tanítóképezde állásáról 1874-75., Jelentés a máramarosmegyei néptanítók egyletének 1874-75. működéséről, Indítvány a zugiskolák tárgyában, Elnöki jelentés a máramarosi néptanítók egylete által 1875. okt. 10-14. M.-Szigeten rendezett és közgyűléssel összekötött tanszerkiállításról, 1876. Iskolai két uj román lap hazánkban, Miként örökítsük meg Deák Ferencz emlékét M.-Szigeten? A kézimunka a népiskolában. Elemi népiskoláink és a faiskolák, 1877. Levelek Beszterczéről és Ó-Radnáról); Máramarosvármegye leírása (Bpest, 1876. Tanítóképző-intézet, Népnevelésügyi egyletek); Bukaresti Hiradó (1883. 7. sz. Hol és kinek fejében született meg legelőbb a bukuresti magyar olvasókör czélja?); Brassó (1885. Emlékbeszéd a brassói iparos ifjak önképzőkörében márcz. 15., 1886. Felavató beszéd a brassói magyar polgári körm zászlófelavatási ünnepélyén okt. 31., 1885-1889. Az EMKE brassói fiókegyletének közgyűlésein tartott beszédek, 1887-88. Czigány népmesék, dalok és talányok, 100. sz. Trefort Brassóban; Ezelőtt húsz évvel: Czapkay Ferencz, 1888. Az én karácsonyi szent ünnepem 1848-ban, Hogyan diszítettük fel nemzeti kokárdával a zsandár őrmestert Maros-Ludason 1851 karácsony ünnepén, Az én jóltevőim felolv. nov. 7., 1889. Székely Mózes emléke, Álláspontom, négy vezérczikk, A moldva-klézsei csángó-magyar asszony mint életmentőm 1858. aug. 19., Romániai czigány népdalok, és román lapszemlék Czenkalji név alatt); Brassói M. Képes Naptár (1887. Hogyan került Bethlen Gábor, Erdély fejedelme 1614. febr. 18. a hó hátára, 1888. Milyen volt Brassóban ezelőtt száz évvel, 1889. Temesvár ostroma 1849-ben); Kolozsvár (1887. 146. sz. A karácsonyi szent ünnepen 1848-ban, 300. sz. Csak ötven éve); Bukuresti M. Képes Naptár (1890. Visszaemlékezések Veress Sándorra, Romániai czigány népdalok, Burbu Constantinescu után); Brassói Hiradó (1891. 2. szám Az emlékszobrok jelentőségéről); Székely Nemzet (1891., 199. sz. Czigány gyászdalok, Mondák a czigányok eredetéről); Erdélyi írók és művészek Almanachja (Kolozsvár, 1892. József főherczeg a czigányokról); Marosvidék (1896. 38. és köv. szám. Tanfelügyelői visszaemlkezések): Ungaria (Kolozsvár 1896. Magyar befolyás a román szókincsre); Magyarország, Aradi Lapok, Korunk, Unio, Szolnok-Doboka, Besztercze, Delejtű, Alföld, Székely Nemzet, Növendékek Lapja, Család és Iskola, Kelet, Erd. Gazda sat.
Munkái:
1. A bukuresti ev. ref. uj iskola alapköve letételekor 1856. aug. 11. mondott ima s annak megnyitásakor tartott beszéd. Bukurest, 1856. szept. 21. (Legelső bukaresti magyar nyomtatvány; a M. Sajtó 239. 240. sz.-ban is).
2. Szent fogadástételek. A bukuresti ev. ref. magyar anyaszentegyház két uj harangjának fölszentelése alkalmával tartott egyházi beszéd. U. ott, 1857. decz. 1.
3. A bukuresti magyar casino ünnepélyes megnyitása. Alkalmi beszéd. U. ott, 1857. (Akkor a hazai lapok is közölték, így a M. Sajtó 282. sz.)
4. Temetőkert, mint Magyarország kapuja. A bukuresti ev. ref. egyház uj temetőkertje fölszentelése alkalmával tartott ima és beszéd. U. ott, 1858. szept. 19.
5. Felhivás a magyar akadémia érdekében. U. ott, 1860. január 22.
6. A bukuresti reformált egyház ujonnan átdolgozott törvényei. Bukurest, 1861. márcz. 10.
7. Hála ima. Melyet az egyesült fejedelemség uralkodó herczege I. Sándor János ő fensége névünnepén augusztus 30-án a bukaresti reform. templomban mondott. U. ott, 1861. (Magyar és rumán szöveg.)
8. Őszinte szó a bukuresti magyar iparos ifjakhoz vagy magyar mesterlegényekhez. Arad, 1863. (Különny. az Alföldből.)
9. A bukaresti ev. ref. egyház rövid nyilatkozata a magyr ev. ref. anyaszentegyház s a magyar nemzethez. Bukaret, 1. jún. 1869. Az előljáróság.
10. Az Isten lélek. Templomszentelési beszéd, melyet a bukuresti ev. ref. templomban 1864. karácsony első napján (1865. jan. 6. uj szerint), midőn abban a legelső istentisztelet tartatott elmondott. U. ott, 1865.
11. A bukuresti ev. ref. egyház félszázados ünnepén 1865. máj. 2. az uj templomban a bennirtak által elmondott négy egyházi beszéd. U. ott, 1865. (K. rumén beszéde.)
12. Válasz. A bukuresti ev. ref. egyház előljáróságának öpenyegébe bujt Czelder Márton rövid nyilatkozatára, a melyet a magyar ev. ref. anyaszentegyház s a magyar nemzethez intézni nem szégyenlett. U. ott, 1869. júl. 1 (Polemikus tartalmú.)
13. A bukuresti első magyar iparos olvasó egylet alapszabályai U. ott, 1865.
14. Románország rövid földrajza. Népiskolák számára. Térképpel Pest, 1869. (Kiadta 500 példányban.)
15. Történelmi dolgozatok a magyar és román nemzet viharos korszakából. I. füzet. Marosvásárhely, 1870. (Kuun Gothárd gróf 100 frttal jutalmazta. Részben megjelent a Növendékek Lapjában 1865-ben. Ism. Reform. 260. sz.)
16. Értesítvény a dévai állami tanítóképezde első tanévéről 1870-71. Déva.
17. Értesítvény a máramaros-szigeti m. kir. állami férfi tanítóképezdéről az 1873-1874. iskolai évben. A tanárikar közreműködésével. M.-Sziget, 1874.
18. Apáczai Csere János népszerű életrajza. Összeállította és a brassómegyei tanítótestület 1880. okt. 14. Zajzonban tartott közgyűlésén felolvasta. Brassó, 1881.
19. Apáczai Csere János. Emlkbeszéd. Irta és a Csere ünnepélyen Apáczán elmondotta. U. ott, 1881.
20. Alkalmi beszéd. A brassói 22 éves magyar dalárda zászlófelavatási ünnepélyén 1883. okt. 7. tartotta. Sepsi-Szentgyörgy. 1883.
21. Zajzoni Rab István csángó költő emlékünnepe. Brassó, 1888. szeptember 14-én. (Emlékbeszéd, melyet a költő szletési háza előtt tartott Zajzonban.)
22. Visszaemlékezés Veress Sándorra és emigrácziói emlékek Veress Sándor naplójából. Ugyanott, (1890.)
23. Életem és emlékeim 1828-1890. Brassó, 1890. Két kötet. Fénynyom. Arczk. (Ism. Erdélyi Hiradó 68. sz.)
24. Az 1848. márcz. 15. Brassó, 1892.
25. A brassóvármegyei tizenegy magyar kisdedóvoda, illetőleg nyári menedékház tíz éves története. U. ott, 1893.
26. Abecedar si ântâia carte pentru deprinderea limbei maghiare în scólele poporale române. U. ott, 1894. (Goldis Vazullal együtt.)
27. A dona carte pentru deprinderea limbeî maghiare in scólele poporale române. U. ott, 1894. (Goldis Vazullal.)
Szerkesztette s kiadta a Bukaresti Magyar Közlönyt 1860. júl. és aug.
Levele Pesty Frigyeshez Bukarest, 1858. nov. 26. (a m. n. múzeumban.)
Emich Gusztáv Nagy Naptára 1865. 102. l. arczk.
Néptanítók Lapja 1870. 305. l., 1881. 416. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Gross, Julius, Kronstädter Drucke 100. l.
Koncz József, A mrosvásárhelyi evang. ref. collegium nyomdájának története 72. l.
Paedagogiai Zsebnaptár 1889-1890. arczk.
Bukaresti Magyar Képes Naptár 1890-re arczk. (Kovács János).
M. Könyvészet 1891.