kir. tanácsos, jogi doktor, egyetemi tanár és a m. tudom. akadémia rendes tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1819. aug. 18. Pesten polgári szülőktől; tanulmányait ugyanitt végezte és pedig a gymnasiumot a kegyes rendieknél 1834-ben, a bölcseletet és utána a jog- és államtudományokat az egyetemen 1836, illetőleg 1839-ben. Ugyanez évtől kezdve egy-két évig a magyar kir. udvari kamaránál Budán mint fogalmazógyarkornok volt alkalmazásban; 1841 és 1842-ben ügyvédi s jogi doktori oklevelet nyert, és egyidejűleg több előkelő családok sarjainak a jogi tanulmányokba való sikeres bevezetésével foglalkozott. Az életpálya, melyet választott és mely már ifjú kora óa képezte vágyainak és törekvéseinek eszményét, a tanári volt. Első tanszéke a győri kir. jogakadémián a statisztikai és a bányajogi volt, a melyet rendes tanári minőségben 1845-ben nyert el; innen négy éven át folytatott sikeres működés után, 1850-ben, a midőn a győri akadémia, állítólag nagyon is szabadelvű, sőt forradalmi irányzatú jogász-ifjúsága miatt az osztrák közoktatási kormány által bezáratott, a pozsonyi kir. jogakadémiára helyeztetett át, hol rendes főszakán, a statisztikán kívül a bányajognak és a közigazgatási s pénzügyi jognak előadásával is megbizatott. 1854-ben a pesti egyetemhez neveztetett ki a statisztika tanárának s Vizkeletynek, az egyetem kitünő kanonistájának ideiglenes utódjaként még az egyházjogi cathedrát is ellátta több évig. 1858. decz. 15. a m. tudom. akadémia levelező tagjává választotta (1867. jan. 30. lett rendes tag.) Midőn egyetemünk 1861-ben az alkotmány helyreállításával autonom szervezetét is visszanyerte, a jog- és államtudományi kar megválasztotta dékánjává, mely tisztét három évig viselte. 1868-ban a tanügy és közélet terén szerzett érdemeiért kir. tanácsos lett, 1869-ben pedig az egyetem rektora. Neve ekkor már a külföldi irodalomban is ismeretes volt. 1868 óta az országos statisztikai tanácsnak kezdettől fogva mindvégig kiváló munkás tagja volt. Az 1876-ban fővárosunkban megtartott IX. statisztikai kongressus oktatásügyi statisztikával foglalkozó osztályának egyik előadója; az ugyanez időben itt Budapesten ülésezett kath. autonomiai gyülekezeten a pannonhalmi kath. községnek küldöttje volt. Szervezési munkálatok kidolgozása körül is fejtett ki buzgó munkásságot. A jogtörténelmi s államtudományi államvizsgálati bizottságnak tagja volt. Munkásságát 1882. aug. 1. Balaton-Füreden bekövetkezett haláláig folytatta. A m. tudom. akadémiában 1886. jan. 25. Kautz Gyula, a budapesti egyetemen pedig 1887. nov. 2. Láng Lajos mondottak fölötte emlékbeszédet.
Czikkei az Uj M. Múzeumban (1852. A mathematikai iskola az államismében); a Jogtudományi Tárban (1855. A jövedéki büntető törvényhatóság, Néhány szó az ügyvédi jelölteink felől); a M. Néplapban (1856. Takarékpénztárak, 1857. Az egyleti ügy Erdélyben); a M. Akadémia Értesítőjében (1859. Magyarország bűnvádi statisztikája, 1860. Philos. oszt. Népesedési viszonyok Magyarország soproni, budapesti, nagyváradi, pozsonyi és kassai közigazgatási kerületeiben); a Statistikai Közleményekben (I. 1. A statistikai bizottság által megindított népszámlálás, A berlini statisztikai seminarium, A magyarországi törvénykezés jelen statisztikájához, Ujabb adatok a magyar egyetem életéből, Az egyházmegyék népességi statisztikája, Weninger Vinczével, II. 1. Visszapillantás egyetemünk mult tíz évére, A bűnvádi statistikának multja s jövője, II. A m. kir. curiának statisztikai működése, A földbirtokos statisztikája Magyarországban, tekintettel Csehország ebbeli törekvéseire, A magyar irodalom népesedési mozgalmai, A népoktatás ügye a magyar korona területén, A szőlőművelés Erdélyben, Adalék a népesedési mozgalomhoz, A fekete tenger tartományainak kereskedelmi fontossága magyar szempontból, A fogyasztási adó eredményei a magyar állam területén 1867-1869., A magyar állam némely népességi viszonyai az 1879-ben végrehajtott számolás fonalán, Magyarország öngyilkolási statisztikájához, III. 1. A pesti egyetem és egyetemi nyomda alapjának költségvetése az 1862. évre, A magyar birodalom népesedési viszonyai s kisebb értekezések); a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben (I. 2. A magyar kir. kuriának statisztikai működése, II. 1. A földbirtok statisztikája Magyarországban, tekintettel Csehország abbeli törekvéseire); a Jogtudományi Közlönyben (1866. A polgári törvénykezés statisztikája, különös tekintettel hazánkra, A magyar országgyűlés és az enquete-rendszer, A kanonjogtudorság a m. kir. tudomány egyetemen, Magyarországi Szemlében (1877. A fekvő birtok mozgalma polgári Horvát-Szlavoniában, 1878. Tengeri kereskedelmünk érdekei, 1880. Weninger Vincze emlékezete, 1882. Magyarország fekvő birtoka, annak évi forgalma és megterheltetése szempontjából); a Hildebrand által szerk. Jahrbücher der National-Oekonomie und Statistikben (IV. évf. I. kötet Das statistische Comité der ungarischen Akademie der Wissenschaften.) Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Theses e scientiis juridicis ... politicis ... Pestini, 1842.
2. A statisztika elmélete. Győr, 1847.
3. Statisztika. (Czímlap nélkül, csak három íve jelent meg.)
4. A jogügyleteket, okiratokat, irományok s hivatalos cselekményeket illető bélyegtörvények. Pozsony, 1852. (Kőnyomat.)
5. Ausztriai birodalom statisztikája felett a pozsonyi cs. k. jogakadémiában 1851-52. tanév másod felében tartott felolvasások kivonata. U. ott. (Kőnyomat.)
6. A statisztikának legújabb állása, közoktatási, tudományos s irodalmi tekintetben. Pest, 1855.
7. Elméleti fejtegetések a statisztika terén. U. ott, 1855. Két rész.
8. Beszéd az egyetemi segélyegyletek üdvös hatásáról. Az 1861-62. tanévnek sz. Andráshó 1. történt ünnepélyes megnyitása alkalmával. Buda, 1861.
9. Egyházjog kivonatban különös tekintettel hazánk egyházi viszonyaira ... az 1860-61. tanévi előadásai után. U. ott, 1861. (Kőnyomat.)
10. Egyházjogtan kézikönyve. Pest, 1863. (2. kiadás. 1867., 3. átdolg. és jav. k. 1871. u. ott, 4. bőv. k. Bpest, 1876., 5 bőv. k. 1881., 6. k, Különös tekintettel a Magyar állam egyházi viszonyaira, sajtó alá rendezte Antal Gyula. 1889., 7. k. 1894. U. ott.)
11. Az ausztriai birodalom, jelesen a magyar korona országainak statisztikai kézikönyve. U. ott, 1865. (Ism. Bud. Szemle II., Hon 117. sz., Új kiadása ezen czím alatt: Az ausztriai-magyar monarchia statiszt. kézikönyve. U. ott, 1868.)
12. A nemzet szellemi élete a párisi kiállításon. U. ott, 1867. (Értekezések a törvénytud. köréből I. 3.)
13. A magyar korona országainak legujabb népesedési mozgalmai. Ugyanott, 1868. (Értek. a töv. tud. kör. I. 4.)
14. A statistika elmélete U. ott, 1869. (Statisztikai előadások I.)
15. Köz- és magánjótékonyság, jelesen önsegélyezés és biztosítási ügy. U. ott, 1869. (Statisztikai előadások XII.)
16. Beszéd a szellemi műveltség ethikai jelentőségéről, különös tekintettel a fenforgó statistikai szempontokra 1870. jún. 25. U. ott. (Egyetemi beszédek.)
17. Adalékok Magyarország nyers terményeinek ártörténetéhez a XIX. században. Bpest, 1873. (Németül. U. ott, 1873.)
18. Über die Organisation bezüglich Reorganisation der amtlichen Statistik. Denkschrift im Hinblick auf den IX. internationalen statistischen Congress. U. ott, 1874.
19. A magyar birodalom statistikai kézikönyve, folytonos tekintettel Ausztriára. U. ott, 1875. (2. teljes átdolg. kiadás. U. ott, 1878. A Fáy-féle alapból 1500 frt díjjal megjutalmazva. Ism. Bud. Szemle XIX. 1879.)
20. Ujabb adataink Magyarország bünvádi statistikájából. U. ott, 1875. (Értek. a társad. tud. köréből III. 4.)
21. A statistika és nemzetgazdaságtan közti viszony a mai korban. U. ott, 1875. (Értek. a társad. tud. kör. III. 5.)
22. Emlékbeszéd néhai Jurjevich József felett. U. ott, 1876.
23. Öt év Magyarország bűnvádi statisztikájából. U. ott, 1879. (Értek. a társ. tud. kör. V. 8.)
24. Emlékbeszéd Weninger Vincze fölött. U. ott, 1880. (Értek. a mathem. tud. kör. VII. 10.)
25. Magyarország és egyes törvényhatóságainak népesedési mozgalma. U. ott, 1880. (Értek. a társ. tud. kör. VI. 1.)
26. Bányászatunk jelen állapota s teendőink annak sikeresb kifejtésére. U. ott, 1882. (Értek. a nemzetgazdaságtan és statisztika kör. I. 2.)
27. Magyarország és egyes törvényhatóságainak népmozgalma 1877-79. U. ott, 1882. (Értek. a társad. tud. kör. VII. 3.)
28. Emlékbeszéd dr. Suhajda János fölött. U. ott, 1882. (Emlékbeszédek I. 2.)
Levelei Pesty Frigyeshez, Pest 1858. ápr. 4., 19., 1859. decz. 20., Bpest, 1882. ápr. 18. (a m. n. múzeumban.)
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 266. l.
Ország Tükre 1865. 5. sz. arczk.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 70. l.
Akadémiai Értesítő 1867-68., 1875., 1879., 1881-82.
Magyarország és a Nagyvilág 1876. 36. szám.
1882: Nemzetgazdasági Szemle 57. l., P. Napló 214., Ellenőr 385., 391., P. Hirlap 212., 213., Budapesti Hirlap 211., Hon 211., Egyetértés 211. sz., Vasárnapi Ujság 33. sz. arczk., M. Tisztviselő 34. sz.
M. Akadémiai Almanach 1883. 297. l.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 133. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kautz Gyula, Emlékbeszéd Konek Sándor felett. Bpest, 1886.
Láng Lajos, Emlékbeszéd dr. Konek Sándor felett. Bpest, 1887. és Nemzet 302. sz.
M. Könyvészet 1888., 1894.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 730. l. (György Aladár) és gyászjelentés.