kir. kath. tanítóképzőintézeti tanár, K. Antal és Rózsa Teréz fia, szül. 1861. márcz. 23. Szegeden; reáliskolát 1870-77-ig szülővárosában végezte; 1877-80-ig a budapesti kir. József-műegyetem hallgatója volt, hol a mennyiségtant és az ábrázoló mértant hallgatta. 1881-ben tanári vizsgálatot tett. 1882-ben a szegedi kir. kath. tanítóképzőhöz neveztetett ki a mennyiségtan tanárává. 1887-ben ugyanott a polgári leányiskolához ment át. 1896-ban pedig a m. kir. állami fa- és fémipari szakiskolához neveztetett ki a mennyiségtan és ábrázoló mértan rendes tanárává.
Elbeszéléseket, rajzokat, karczolatokat, tárczaczikkeket és költeményeket írt a következő lapokba: Szegedi Hiradó (1880-tól), Füstölő (1881), Képes Családi Lapok (1882-85.), Szegedi Napló (1882., 1884) 1887-89.), Magyarország és a Nagyvilág (1882), Bolond Istók (1882., 1884.), Üstökös (1883.), Tisza (1884.), Garabonciás Diák (1884), Pesti Napló (1885. 11., 37., 87. sz. Szegedi boszorkánypörök, 1887.), Mindszent (1887-89), Mindszent-Szegvár (1889.)
Munkája: Rajzok és elbeszélések. Szeged, 1884.
Álnevei s jegyei: Árgus és K. S., -cz., -z. jegyek (a Szegedi Hiradóban), Doroghy Gábor (Szegedi Napló, Magyarország és a Nagyvilág), Dorong, Szemüveg (az élczlapokban).
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.