bölcseleti doktor és prépostkanonok, főtanfelügyelő, szül. 1853. ápr. 23. Nagy-Tapolcsánban (Nyitramegyében); gymnasiumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Kecskeméten végezte. Papnövendék lett Esztergomban, hol a hittudományokat 1875-ig hallgatta; ekkor kilépett a papnevelőből és a budapesti egyetemen bölcseletet hallgatott. 1879. nov. 15. bölcseleti doktorrá avatták, 1880. decz. 7. pedig tanári oklevelet nyert. 1881-ben Simor János herczegprimás újból felvette az esztergomi egyházmegyébe és 1881. jún. 29. miséspappá szenteltetett. Segédlelkész volt Modorban; ugyanazon év decz. 19. a nagyszombati főgymnasium tanára, 1883. aug. pedig tanári állásának megtartásával szentszéki jegyző lett. 1884. jún. 13. a verbói, 1887. a szempczi, 1887. a stomfai kerületben országgyűlési képviselőnek választatott. 1885. kövesdi, 1886. csúzi helyettes plébános, 1890-ben a muzslai plébániát kapta. 1892. júl. a pápa udvari t. káplánjává, a hg. primás pedig ugyanakkor az esztergomi főegyházmegye főtanfelügyelőjévé nevezte ki. 1893-ban esztergomi kanonok és 1896-ban szebeni czímzetes prépost lett. Több egyesület, főleg a tanítóegyesületek tiszteletbeli s dísztagja.
Tanügyi, politikai, egyházi sat. czikkei a Grazer Morgenpostban (1879. 256. sz. Baron Joseph v. Eötvös); a Grazer Tagespostban (1879. 340. sz. Culturgeschichtliches über die Frau in Ungarn); az Uj M. Sionban (1881. Az egyház jogosan szentesít uj hittani szólamokat. 1883. Az egyházi természet érdekében,); a M. Koronában (1881. 236. sz. Néhány adat a bosnyák püspökség alapításához, 1882. 25., 26., 28. sz., Néhány szó a papi nyugdíjalaphoz, 335. sz. A tanító és hazai irodalmunk); a Népnevelőben (1882. Ki csökkenti a tanítók tekintélyét, A valláserkölcsös nevelés és a közös iskolák, 1883. Mennyiben felelnek meg kath. tanító egyesületeink czéljuknak, A tanfelügyelői intézményről, Az iskolaszékekről, A vasárnapi iskolák jelentősége, tekintettel az iparos osztály erkölcsiségére, 1887. Az éhező iskolás gyermekek); az István bácsi Naptárában (1884), a Nagyszombati Hetilapban (1882. A délszláv nő társadalmi állása); az Esztergomi Közlönyben (1894. Rudolf király magyarországi diplomatiája) sat.
Munkái:
1. Bosznia és Herczegovina jogviszonya Magyarországhoz a középkorban 1103-1528. Bpest, 1879. Két füzet.
2. Bosnia és Herczegovina története a legrégibb időktől napjainkig. Nagyszombat, 1882. (Az l. sz. munkának mai napig való folytatásával.)
3. Assisi szent Ferencz kétszázados emléke,Bpest, 1882.
4. Ifjúsági szinház. Nagyszombat, 1883. (A szerencsétlen flótás, vígj. 1 felv. Leonard után, Egy óráig az irodában, vígj. 1 f. Haber Zsigmond után, Az éjféli kisértet, vígj., Salingré H. után, A kincs, vígj. 1 f. Lessing után.)
5. Reformátorok. Történelmi előadások katholikus reformátorok és Luther Márton fölött. Germanus Konstantin után magyarította. Eger, 1884. (Ism. Uj M. Sion.)
6. Sujánszky Antal. Élet- és irodalomtörténeti tanulmány. Pozsony, 1886.
7. Az uzsorás áldozata. Társadalmi beszély. I. Bernhard nyomán németből, Bpest, 1886.
8. Javaslatok a zsidókérdés megoldásához. Előadta a bécsi ker. socialis egyesületben 1887. szept. 23. U. ott, 1887.
9. Zelliger József a nagyszombati kir. kath. tanítóképezde b. e. igazgatótanárának ... vázlatos életrajza. Bpest, 1887. (Különnyomat a Népnevelőből.)
10. Hol késik a kath. autonomia? U. ott, 1889.
11. A szent mise a világ legnagyobb kincse. Elmélkedés és imakönyv. Esztergom, 1895. (Németből.)
12. Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák törté nete. Hivatalos adatok alapján szerkesztette. U. ott, 1897. (Ism. P. Hirlap 3. sz.)
Országgyűlési beszédei 1883-tól a Naplókban vannak.
Szerkesztette a Fővárosi Napilapot 1881. jan. 1-25-ig (19 szám és mutatványszám 1880. évi szept.); a Népnevelő cz. tanügyi lapot 1883. jan. 15-től Ernyei Lajossal, 1884-1886. Zelliger Józseffel Nagyszombatban; 1886. szeptembertől 1888-ig Budapesten Zelliger Alajossal és 1888-94-ig Zelliger Vilmossal, 1894-től főszerkesztő és tulajdonos; 1895 óta szerkeszti a Katholikus Tanügyet Budapesten.
M. Könyvészet 1886., 1890.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 721. l. (Zelliger Alajos).
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1887. 274. l.