nyug. kir. táblai biró, id. K. Arthur testvérbátyja; szül. 1846. szept. 20. Debreczenben; ugyanott és Lőcsén végezte a gymnasiumot, a jogi tanfolyamot pedig Debreczenben és Kassán 1867-ben; azután beutazta Európa legnagyobb részét. A birói pályára lépett és előbb a bpesti váltótörvényszéknél jegyző, 1875-től 1889-ig győri s debreczeni királyi törvényszéki bíró volt. 1889-ben kir. táblai bíró lett Budapesten; de ugyanezen évben megrendült egészsége miatt nyugalomba vonult és azóta Debreczenben él.
Írt vegyes czikkeket, utazási tárczákat, műkritikákat és költeményeket a debreczeni s a fővárosi lapokba; a 70-es években a Fővárosi Lapoknak is munkatársa volt.
Munkái:
1. Leó diák krónikája. Bpest, 1875. (A budapesti 1875. farsang egyes epizódjait énekli meg humoros versekben).
2. Programmbeszédje, melyet, mint Debreczen I. kerületének szabadelvűpárti képviselőjelöltje 1892. jan. 17. tartott. Debreczen.
1875-ben megjelent tőle a Debreczeni Ellenőr mellékleteként egy térkép-tervezet Hajdúmegye kibővítésére.
Kéziratban: Egy játszma piquet cz. vígj. ford.
Főszerkesztője volt a Debreczeni Ellenőrnek 1893-ban.
Turul 1895. 37. l. és unokaöcscsének ifj. Komlósy Arthurnak szives közlése.