országgyűlési képviselő, szül. 1847. jún. 24. Karászon (Szabolcsm.); gymnasiumi tanulmányait Sárospatakon, Debreczenben és Lőcsén végezte; a jogot Kassán és a pesti egyetemen hallgatta. 1869-ben ügyvédi oklevelet nyert és Pesten ügyvédi irodát nyitott. 1867-68-ban Szabolcsmegyének tiszteletbeli s helyettesített jegyzője volt. 1875-ben a turkeveis 1878. és 1881-ben a kun-szent-mártoni kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek, függetlenségi párti programmal; 1884-ben kerületében kisebbségben maradt, de Sárközy Aurélnak Fehérmegye alispánjává történt választásakor elnyerte a karczagi kerület mandatumát. 1887-ben úgy a karczagi, mint a czeglédi kerületben választatott meg; az utóbbiban, melynek mandátumát megtartotta, nagy harcz után Verhovay Gyulát buktatta meg. 1892-ben a somlóvásárhelyi, 1896-ban a nagy-kaposi kerületben választatott meg. Ezen országgyűléseken majd mindig tagja volt az igazságügyi és mentelmi, majd a pénzügyi bizottságnak, továbbá tagja volt a nagy közigazgatási enquétenek; 1879-80-ban a nagy árvíz után létesített szegedi kir. biztosságnak biztosi tanácsosa és a kisajátítási bizottság elnöke, miért királyi elismerésben is részesült. Tagja s egyik alelnöke volt a függetlenségi és 48-as pártnak. 1897. egyházmegyei gondnokká választotta az ungi egyházmegye. (Székfoglaló beszéde megjelent a Sárospataki Lapokban 1898. ápr.) Mint ügyvéd főleg esküdtszéki s bűnügyi tárgyalásoknál szerepelt. (1875-től védbeszédei több lapban.)
Czikkei az Egyetértésben (1876. szept. A békebiróságokról hat czikk és 187583. több tásadalmi s jogi czikk), az Ellenőrben (1879. aug. tárcza), a Szegedi Hirdóban (1879. Mikszáth Kálmán), a Függetlenségben (1879-80. Az ügyvédekről hat czikk, és Szeged reconstructiójáról több czikk név nélkül), a Vasárnapi Ujságban (1887. 1. sz. Vajkay Károly életrajza), az Ügyvédek Lapjában (1887. 3. sz. Az ügyvédi szólásszabadságról), a Kaposvárban (1887. 2. sz. Névi József közjegyző védelme), a Honti Ellenzékben (1887. 5. sz. Nedeczky Árpád központi szolgabiró ellen Kádár Kálmán ügyvéd nevében mondott vádbeszéde), a Győri Közlöny, Győri Hirlap és a győri Hazánk (1889. márcz. 15. elmondott ünnepi beszéde.)
Munkái:
1. Védbeszédek politikai sajtóperekben, Hentaller Lajos, Hoicsy Pál, Kászonyi Dániel, Kovács Pál, Pázmándy Dénes, Schäffer László, Szalay Imre és Verhovay Gyula védelmére mondotta. Bpest, 1884.
2. Esküdtszéki tárgyalás. Olay Lajos országos képviselőnek Kigel János bajai lakos ellen rágalmazás és becsületsértés megtorlására indított és folytatott sajtópere. U. ott, 1884.
3. A szentendrei képviselőválasztás ellen beadott kérvény tárgyában a képviselőház II. biráló bizottsága előtt 1884. decz. 12. Komjáthy Béla és dr. Dimsits István ügyvéd urak által elmondott vádbeszédek. A közönség felvilágosítására kiadja a Szent-Endre város szabadelvű pártjának végrehajtó bizottsága. U. ott, 1885.
4. Esküdtszéki végtárgyalás Karancsi Dániel hódmezővásárhelyi ref. lelkésznek Kovács József hódmezővásárhelyi téglagyáros ellen indított sajtóperében. Hód-Mező-Vásárhely, 1885.
5. Védbeszéd uzsora-vétséggel és magán okirat hamisítás bűntettével vádolt Hay Bernát ügyében. Elmondatott 1886. decz. 11. Bpest.
6. Szeged veszedelme. Satyricus költemény. 1880. (Kőnyomat.)
7. Daguerreotypek. Felolvastatott Keresztesy József vívómester termében 1890 tavaszán tartott bucsúlakomán. Bpest, 1890. (Névtelenül.)
8. Borkorcsolyák. Vagyis: sok dévaj, duhajkodó dinom-dánomban átélt élmény rímekké rögzítése, melyet részben a maga gyönyörűségére, részben kedves czimborái és kenyeres pajtásai mulattatására az egykori pohárkoczczintások oltárára ezennel letett egy vidám hazafi. Szentes, 1893. (Névtelenül.)
Országgyűlési beszédei 1875-től a Naplókban vannak.
A Nép Zászlója 1886. 14. sz. arczk.
Czegléd 1887. 24. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1889. 13. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1892. 257. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 719. l.
Függetlenségi Album, Budapest, 1887. arczk. és önéletrajzi adatok.