kir. tanácsos, m. kir. tanfelügyelő, szül. 1818. júl. 13. Pálfalván (Nógrádm.) nemes birtokos szülőktől; a bölcseleti s jogi tanfolyamot elvégezte 1838-ban patvarista, tiszteletbeli esküdt, majd kir. táblai hites jegyző lett; 1841-ben ügyvédi oklevelet nyert és vármegyei tiszti alügyésznek neveztetett ki. A szabadságharcz alatt mint alszolgabiró sokat tett a császári biztos törekvéseinek meghiusítására; ő által jutott Lenkey tábornok szerencsésen Komáromba. A világosi szomorú nap után birtokára vonult. 1852-ben ügyvédi irodát nyitott Szécsényben. 1867-ben vármegyéje törvényszéki birónak választotta; nemsokára tiszti főügyész, 1872-ben pedig Nógrádmegyei főjegyzője lett; e mellett hosszabb ideig árvaszéki elnök és tanfelügyelői-helyettes volt. Érdemeit 1876-ban ő felsége a Ferencz-József rend lovagkeresztjével, 1880-ban pedig királyi tanácsosi czimmel méltányolta. 1880. augusztus 6-án Nógrádmegye tanfelügyelője lett; e megyében működése alatt az iskolák száma 50-nel szaporodott, 1888-ban töltötte be a közjóra irányult munkásságának 50. évét. Ezután visszavonult nyugalomba szécsényi birtokára.
Munkái:
1. Magyar magán jogtan. Jelesb e nemű munkák után a legujabb törvényekhez s curiai döntörvényekhez alkalmazva. Pest, 1846.
2. Nógrádmegyének az 1870. 42-dik törv. czikk értelmébeni szervezete. Balassagyarmat, 1872.
3. Magyar alkotmánytan rövid kivonatban, népiskolák számára. U. ott, 1890.
Néptanítók Lapja 1880. 15. sz., 1881. 30. sz.
Paedag. Zsebnaptár 1888-89. 77. l. arczk.
M. Könyvészet 1890.
Petrik Bibliogr.