ev. ref. lelkész, 1706. jan. 3. a debreczeni collegiumfelső osztályába lépett; 1714. jún. 1-től 1715. máj. 9-ig főiskolai senior volt; szept. elején Ultrechtbe ment az ottani egyetemre; 1716. szept. 10-től a franekerai egyetemen tanult; 1718. júl. 28-tól a zsidó régiségtan és az ó szövetség tanára volt Debreczenben. 1722. jan. 7. kibocsáttatott a debreczeni egyházba papnak, hol 1748. júl. 23. meghalt.
Munkája: Siralomnak szava, melyet azon Urban el-nyúgodott uri asszonynak (Kereseeri Köleséri Sára asszonynak Comáromy György házastársának, Szent-Mihály hava 8. 1722.) sirba való tétettetésének alkalmatosságával szólott. Debreczen. (Monumentum funebre cz. munkában, Sződi István gyászbeszédével és Viski Pál gyászverseivel együtt.)
Weszprémi, Succincta Medicorum Biogr. IV. 135., 365-66. l.
Szűcs István, Debreczen város története 943. l.
M. Protest. Figyelmező 1874. 47. l.
Protest. Nagy Képes Naptár 1885. 52. l.
Történelmi Tár 1887. 199. l.
Petrik Bibliogr. II. 784. l. és Bakóczi János szives közlése a debreczeni ev. re. egyház jegyzőkönyveiből.