bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1857. márcz. 22. Csornán (Sopronm.); a gymnasim hat osztályát Győrött 1867-73-ban végezte; szept. 8. a szent Benedek rendbe lépett; a VII. és VIII. osztályt Pannonhalmán, a felsőbbeket ugyanott 1879-ig hallgatta s azon év jan. 29. áldozó-pappá szenteltetett föl. 1879-82. gymnasiumi tanár volt Esztergomban. 1882-ben Budapestre ment tanulmányainak kiegészítése végett. 1883. jan. bölcseletdoktori oklevelet nyert és febr. Komáromba küldték tanárnak, honnan szept. Győrbe helyezték át; a magyar irodalmat tanította, egyszersmind a győri jogakadémián (1887-90.) a bölcselet magántanára volt. 1890-ben kilépett a rendből és a fővárosban a László-féle főgymnasiumban és a IX. kerület felső keresk. iskolában kapott tanári állást. 1892-ben szervezte a Röser-féle gymnasiumot, melynek azután három évig igazgatója volt. 1894-ben Budapesten a VII. kerületi állami főgimnasium tanárának nevezték ki; 1895-ben a VIII. ker. állami gymnasiumhoz helyezték át, megbizatván egyúttal az igazgatói teendők ideiglenes vezetésével és az új gymnasium szervezésével. 1896. jún. 18. a budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottsága ez intézethez a magyar nyelvi tanszékre rendes tanárnak választotta meg. Chromecsek családi nevét 1877-ben változtatta Koltaira.
Czikkei a Katholikus Hetilapban (1879. Pannonhalma ünnepe), az Esztergomban (1880-1881. Ányos Pál élete és költészete), a Figyelőben (XI. 1881. Ányos Pál, XII. 1882. Adalékok Baróti Szabó Dávid munkásságához, XIII. Baróti Szabó Dávid soros versei, Korszellem és Költészet, XVII. 1884. A specificus magyar műdal kifejlődése XXVI. 1889. Dr. Kovács Pál kiadatlan versei); a Közoktatásban (1881-83. A középiskolai magyar irásbeli dolgozatok, A magyar irodalmi oktatás középiskoláinkban és könyvism.); a M. Koronában (1882. 348. sz. Czuczor Gergely, 1885. 13. sz. A Csikváry család); a Fővárosi Lapokban (1883. A teljes Hunyadiász terve, Költői igazságszolgáltatás népdalainkban); a Győri Közlönyben (1884. 104. sz. Czuczor kisebb elbeszélő költeményei, 1887. 89. sat. sz. Petőfi és a szabadságharcz, 1889. 24. sz. Költészetünk vallásos jelleme a középkorban, 152. sz. Takácsi Józsa, egy ismeretlen kath. költő); a Győri Hiradóban (1885. Kisfaludy Sándor és a balatonfüredi színház, Petőfi és Arany); a Győri Hirlapban (1886. 4., 5. sz. Győr száz év előtt, 1887. 47. és köv. sz., Középkori verses elbeszélés, 1889. 7. és köv. sz. Dr. Kovács Pál és a győri magyar szinészet, 1891. 20. sz. Irodalomtörténetünk nagy alakjai, gr. Zrinyi Miklós és Gyöngyösi István); a Reményben (1887. Vörösmarty, Petőfi, Arany mint hazafias költők); a Pesti Naplóban (1888. 36. sz. Kisfaludy Kroly emlékezete 1892. 19., 20. A hirlapirodalom Győrött); az Egyházi közlönyben (1889. Katholikus papságunk nemzeti irodalmunk ujjászületése korában); a Nemzetben (1890. 295. sz. Egy pillantás nemzeti szinészetünk első küzdelmeire); a IX. ker. polg és kereskedelmi iskola Értesítőjében (1892. Petőfi és Arany, ismertetve Szigetvári Ivántól az Egyetemes Philologia Közlönyben 1893. 772. lap); az Életben (1893. Lamennais Ferencz); írt még az Egyetemes Közoktatási Szemlébe (1892. tanügyi czikkek); a Szépművészeti Lapokba (1891. A szépművészetek minisztériuma); a Hazánkba (1894. 86. sz. Kossuth és Petőfi); a M. Hirlapba (1891-92. szépirodalmi közlések és költemények): a Nyugatmagyarorsági Hiradóba (1892. 132. sz. A magyar nemzet loyalitása költészetében); a László-féle főgymnasium Értesítőjében (1891. Nemzeti irodalomtörténetünk korszakos felosztásáról, ism. Egyet. Philol. Közlöny); az Egyetértésben (1891. 246. sz. Emlékezés a Radió költőjére); a budapesti VIII. ker. gymnasium Értesítőjében (1896. Egy új ezredév küszöbén); a budapesti kereskedelmi akadémia Értesítőjében (1898, Tiz halhatatlan); írt még az Előkelővilág, Természet, Magyar Szalon, Ország-Világ, Soproni Napló cz. lapokba.
Munkái:
1. Ányos Pál élete és költészete. Bölcsészettudori értekezés. Bpest, 1882.
2. Stilisztika. I. rész Irálytan, II. Szerkesztéstan, U. ott, 1883-84. (I. r. 2. jav. kiadás. U. ott, 1886. 3 átdolg. k. U. ott, 1893. 4. k. U. ott, 1896. II. r. 2. kiadás. U. ott, 1893.)
3. A költői műfajok rövid elmélete. Győr, 1884.
4. Irodalomtörténeti s aesthetikai tanulmányok. Bpest, 1885. (Ism. Magyar Korona 6. sz. Tanáregylet Közlönye 1886. Válasz, Közoktatás 8. sz.)
5. Czuczor Gergely élete és munkái. U. ott, 1885. (Ism. Egyetértés 59. szám, Pesti Napló 74 sz., Nemzet 148. sz., Századok 1886.)
6. A verses elbeszélés története. 1887. (Ism. P. Napló 213. sz.)
7. Arany János élete és költészete. Irodalomtörténeti vázlat. Győr, 1886. (Különny. a győri főgymn. Értesítőjéből. Ism. P. Napló 1885. 183., Egyetértés 197. sz. Remény 1. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1887.)
8. A verses elbeszélés története I. rész. A legrégibb időtől a XVI. századig Bpest, 1887. (Ism. P. Napló 213. sz. Századok, Egyet. Philol. Közlöny 1888.)
9. Fáy András élete és máködése. Győr, 1888. (Ism. Egyetértés 181., Főv. Lapok 216. sz.)
10. Ujabb angol költők. Angolból. Győr. 1888. (Egyetemes Könyvtár 5. Tennyson, Browning Clough, Arnold, A. Ch. Swinburne, Longfellow.)
11. Burns élete. Carlye után ford. U. ott, 1889.
12. Kováes Pál élete és működése. U. ott, 1889.
13. Győr szinészete. U. ott, 1889-90. Két kötet. (I. rész 1849-ig, II. rész 1849-től 1885-ig. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1890-91. és Századok 1891.)
14. Petőfi Sándor. Irodalomtörténeti tanulmány. Sopron, 1893. (Ism. Élet 473. l., Egyetemes Philologiai Közlöny 359. l.)
15. Hoffmann Ferencz elbeszélései. (René, óvakodjál az első ballépéstől, A valódi boldogság). Ugyanott, 1893.
16. Az özvegy és leányai. Regény. Schwarz Zsófia után fordítva. Budapest, 1894.
17. A sógornők. Regény. Schwarz M. Zsófia után ford. U. ott, 1894.
18. Baumbach Rudolf, Regék. Ford. U. ott, 1894.
19. Jókai Mór 50 éves írói jubileuma alkalmából. U. ott, 1895. (Ism. Egyet. Philologiai Közlöny.)
20. A Könyves Kálmán "Az előítéletek legyőzéséhez" cz. páholy története 1872-1896.
21. Egy új ezredév küszöbén. U. ott, 1896.
22. Robinson Crusoe. Campe és Hoffmann Ferencz után az ifjúság számára átdolgozta U. ott. (1897.)
23. Tükördarabok. Képek a deákéletből. U. ott, 1897.
24. Gulliver utazása. Swift-Fehleisen után. U. ott, 1897.
25. Az ezeregy éjszaka meséiből. Grimm után. U. ott, 1897.
26. Népmesék. Beschtein, Grimm, Andersen után. U. ott, 1897.
27. Münchhausen kalandjai. Höcker O. után. U. ott, 1897.
Szerkesztette a Győri Hiradót 1885-ben és a Magyar Nők Lapját 1893 májustól 1894 elejéig Bpesten.
Álnevei s jegyei: Karsai Virgil. (Kath. Hetilapban 1875-79.), Aristides, Gyula, Gyöngyösi Gyula, Julius, Szatir, XY, i-l és -l (Győri Hiradó, Esztergomi Közlöny. M. Korona.)
Munkálatok XLVI. 341. l.
A pannonhalmi sz. Benedek-rend Névtára 1880-ra. Szombathely, 77. l.
M. Könyvészet 1886-88., 1892-1895.
Zelliger Alajos, Esztergom-Vármegyei Irók, Budapet, 1888.
Győri Közlöny 1889. 27. sz. (Lasz S.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. LII., 15. l.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi akadémia története. Bpest, 1896. 103. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 701. l. (Négyesy László.)
Századunk Névváltoztatásai 130. l. és önéletrajzi adatok.