Kollonics Lipót (kollegrádi gróf),
esztergomi herczegprímás, K. Ernő gróf ezredes, magyar indigena és báró Kuffstein Erzsébet fia, szül. 1631. okt. 26. a komáromi várban, hol akkor atyja várparancsnok volt; gyermekéveit szülővárosában töltötte; anyja rendkívül hitbuzgó volt; az ő kérésére telepítette le II. Ferdinánd a jezsuitákat Komáromban; 14 éves korában a bécsi egyetemre küldték és az udvarnál a főherczeg, később III. Ferdinánd király társaságában tartózkodott. 1650-ben a máltai lovagok közé lpett és 1651. jan. Máltába vitorlázott, hol a törökök által megszállott Candia előtt vitézségével tüntette ki magát, midőn az ellenséges hajóra ugorva, kitűzte a keresztes fehér zászlót és ezzel a győzelmet kivívta. A rend nagymestere őt ezen hősi tettéért máltai castellannak nevezte ki. 1657. máj. 31. letelvén a tiszti két éve, elhagyta Máltát és visszatért hazájába, ekkor mailbergi parancsnok lett Alsó-Ausztriában; 1659. jan. 18. kamarási méltóságot nyert. Az ellene intézett mérgezési merénylettől megmenekülvén, a papi pályára szánta magát. I. Lipót király 1666. szept. 24. nyitrai püspökké nevezte ki. Bécsben az egyetemen tanulta a theologiát. 1668. febr. 25. misés pappá szentelték fel és ápr. 30. kelettel érkezett meg püspökségének pápai megerősítése. 1670. bécsújhelyi püspök lett és 1672-ben a m. kir. kamara elnöke. Midőn 1679-ben a pestis dühöngött Ausztriában, önfeláldozó működést fejtett ki. 1683-ban midőn a török Bécset ostromolta, élelemmel megrakott társzekerekkel ment a keresztények segítségére s ápolta a sebesült katonákat; az elhagyott török táborból 500 kersztény gyermeket szedett össze, kiknek ellátásáról gondoskodott. 1685-ben győri püspökké, 1686-ban S. Hieronymi Illyricorum cz. bibornokká lett; 1691-ben kalocsai érsek, 1692. valóságos állami miniszter s a bécsi udvari kamara elnöke. 1695. júl. 14. pedig esztergomi érsek. A róm. kath. vallás terjesztése körül egész életében nagy buzgalmat fejtett ki. Erdélyben 20,000 rumént térített át a görög kath. egyházból a rómaiba; a jezsuitákat behozta Eperjesre s Pozsonyba; Nagyszombatban nyomdát, Magyarországon több helyen templomokat, papnevelőintézeteket, iskolákat, kórházakat és szegényházakat alapított. Meghalt 1707. jan. 20. Bécsben és kívánsága szerint az általa Pozsonyban alapított sz. Salvator jezsuita templom kriptájában temettetett el.
Munkái:
1. Unbestürtzte Freude, Oder Kunst beharrlicher Fröhlichkeit zu wahrer Weelen-Ruhe ausz Betrachtung Göttlicher Fürsichtigkeit zu gelangen. Allen Ruh, und Fridliebenden zu Nutz Vor Jahren in Latein beschriben; jetzt aber Allererst ins Teutsch versetzt ... Tirnau, 1679. (Sarasa Alfonz Antel jezsuita a szerzője.)
2. Augustana et Antiaugustana Confessio ... 1681. (Német szöveggel. Névtelenül. Alberti Valentin lipcsei tanítóa szász választó fejdelem parancsára 1684-ben egy elleniratot adott ki ellene.)
3. Forma Processus Judicii Criminalis seu Praxis criminalis Seren. Regi Apost. Hung. Josepho I. dicata. Tirnaviae, 1687. (Kiadás.)
4. Nadasi, Joannes, Annus Coelestis ... U. ott, 1687 (Kiadás.)
5. Ordo Officii Divini. U. ott, 1693. (Kiadás.)
6. Das Einrichtungswerk des Königreichs Ungarn cz. emlékiratát 1688. júl 29. nyujtotta be a Magyarország közigazgatásának átalakítását rendező comissio nevében Leopold császárnak; ezen szervezeti munkálatot Kollonicsnak tulajdonítják és Maurer idézett munkájában egész terjedelmében közli.
7. Nagy Moses, A Dücsőséges Örök mindenható Sz. Háromság. Nagyszombat, 1700.
Bécsben 1700-ban is adott ki egy körlevelet.
Olasz levele Aly basához Bosnia kormányzójához a válasszal együtt a m. nemzeti múzeum kézirattárában; több latin levelét szintén Maurer közli.
Nevét Chollonitsch-, Kolonicz-, Kolonics-, Kolonitz- és Kollonitsch-nak írják.
Arczképe: rézmetszet rajzolta Breitschopf Jakab, metszette Jaresch J.
Oratio funebris ... Viennae, 1707.
Echo laudum et luctuum... Viennae, 1707.
Horányi, Memoria II. 413. l.
Kölesy és Melzer, M. Plutarkus I. 202. lap.
Hormayr-Mednyánszky, Taschenbuch 1824. 268. l.
Közhasznú Esmeretek Tára VII. 265. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 165. l.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története 36., 40. l.
Figyelő XVII. 382. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 624., II. 443., 491.
M. Könyv-Szemle 1884. 243. lap.
Allgemeine Deutsche Biographie XVI. 481. l.
Maurer, Joseph, Cardinal Leopold Graf Kollonitsch Primas von Ungarn. Innsbruck, 1888. (Fénynyom. arczképével és névaláírásával.)