Esztergom-főegyházmegyei áldozópap, a m. n. múzeumi könyvtár őre. K. Károly községi jegyző s Irripp Czeczilia fia, szül. 1863. ápr. 29. Szentpéteren (Komáromm.); gymnasiumi tanulmányait Komáromban, Nagyszombatban és Esztergomban végezte, ugyanitt hallgatta a theologiát is. 1885. szept. 30. fölszenteltetvén. Rimóczra (Nógrádm.) küldetett segédlelkésznek; innen 1887-ben áthelyeztetett Ipolyságra, 1888-ban Esztergom-vizivárosba s 1890-ben ugyanott a sz. kir. városba. A Szent István-tárulat tudom. és irod. osztálya 1891-ben kivált a magyar kath. egyházjogtörténet terén kifejtett tevékenységeért tagjává választotta. Az 1893. év első felét Rómában töltötte, nagyobb szabású történeti művéhez anyagot gyűjtvén; ugyanezen év aug. 19. a nemzeti múzeum könyvtárának őrévé neveztetett ki, hol jelenleg is működik. 1897-ben a m. tudom. akadémia megbizásából Fraknói római magyar történelmi intézetébe küldetett ki; egyúttal a római, florenczi, parmai s milanoi könyvtárakat is beható tanulmányozása tárgyává tette s kutatásokat folytatott az olasz levéltárakban.
Czikkei az Uj M. Sionban (1884. Borromae sz. Károly, 1885. Oláh Miklós irodalmi foglalkozásai a külföldön, Oláh Miklós és Rotterdami Erazmus, Visszaemlékezés Szabó József püspökre, 1886. Ki a mi közbenjárónk); István bácsi Naptárában (1885. Az esztergomi új primás-érseki palota, 1886. Az öngyilkosság és párbajról), a M. Sionban (1891. képek a hazai hitújítás idejéből, 1892. Régi historiák a Pázmáneiumból, 1893. A vatikáni levéltár, 1895. Zsinati biróság Magyarországon 1561-ben, 1896. Nagyobb és kisebb parelatusok; és könyvismertetések); a Kath. szemlében (1888. Oláh Miklós, jellemrajz, a Fraknói-díjjal jutalmazott pályamű), a Kőszeg és Vidékében (1889. 35. sz. Egy XVI. századbeli magyar főpap pénzügyi viszonyai a külföldön); a M. Államban (1890. 169. sz. A kath. alsó klérus és az öröklési jogról szóló törvényjavaslat, 1891. 500 év előtt, 1892. 62. sz. Császári missizonárusok Moszkvában 1693-ban, 1895. július 21-én Kőrösi Márk. 1897. máj. Pater Fermendžin); az Esztergom és Vidékében (1890. 99., 100. sz. Esztergom nyomorultjai. 1891. 66. sz. Assumpta est): az Esztergomi Hirlapban (1892. 9. sz. Esztergom kereskedelme a XII. században); a M. Könyv-Szemlében (1893. könyvism., 1895. Dankó József, Könyvek a XVI. és XVII. századbeli főpapi hagyatékokban és könyvismer., 1897. Monumentum actorum comitialium provinciae Hungariae Salvatoris); a Századokban (1895. Illicini Péter); a Történelmi Tárban (1895. Két hagyatéki leltár); az Esztergomban (1896. 43. sz. Párkányi vásár 1515-ben, 1897. máj. 2. sz. Az albanói hegyek között);
Munkái:
1. Az esztergomi érsekség pizetum-joga. Bpest, 1889 (Különnyomat a Kath. Szemléből.)
2. A magyar kath. alsópapság végrendelkezeti joga, ennek története, jelenlegi állapota és a hagyatékok körül történendő eljárás. Esztergom, 1890. (Ism. Budapesti Szemle 1891. LXV.)
3. Római levelek U. ott, 1893.
4. A magyar kath. főpapság végrendelkezési jogának története. Bpest, 1896. (Ism. Kath. Szemle.)
5. Az olasz állami könyvtárak. U. ott, 1898.
6. Magyar Ferencz-rendiek a XVI. század első felében. U. ott, 1898. (Különny. a Századokból).
1891-ben Haiczl Kálmánnal sajtó alá rendezte Simor János bibornok – herczegprimásnak szent beszédeit.
Kéziratban: Az esztergomi kanonokok cz. nagy munkája.
M. Könyvészet 1890.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893.
A magyar nemzeti Múzeum 1802-1895. Budapest, 1896. 80. l.
M. Könyv-Szemle 1897. 221., 318. l.