bölcseleti doktor, zsidó theologus, a pesti zsidó hitközség főrabbija, szül. 1841. szept. 21-én Baján (Bács-Bodrogm.), unokája Kohn Schwerin Götz bajai rabbinak; K. a gymnasium hat osztályát szülővárosában a czisztercziták intézetében végezte; ekkor szülei a héber tanulmányokban való kiképeztetés végett Pápára aták Sommer Salamon rabbihoz; itt két évig tanult, kizárólag a zsidó tudományokkal foglalkozván. Innét 1858-ban Boroszlóba ment, hol a seminariumban Frankel, Joel, Graetz, Rosin voltak tanárai; ez idő alatt ugyanott az egyetem bölcseletkarának is hallgatója volt 1865-ig, midőn elnyete a doktori oklevelet. 1866. máj. meghívták a pesti hitszónoki székbe; jún. 2. tartotta a pesti izraelita templomban próbaszónoklatát, a legelső magyar hitszónoklatot; még ugyanazon hónapban megválasztották hitszónoknak. E minőségében alkalma nyilt a pesti zsidó hitközség és a magyar zsidóság kulturmozgalmaiban közreműködni. Tevékeny része volt az 1868-ban egybegyűlt magyarországi zsidó egyetemes gyűlés munkálataiban. A rabbiképző intézet vezérlő bizottságában, ú. m. a VI. községkerületben az elnöki tisztet foglalja el; elnöke a nemrég alakult zsidó irodalmi társaságnak.
Első munkái a Meisel által kiadott Carmelben (1861. Der kleine Moses) és a Lőw Lipót által szerkesztette Ben Chananjában jelentek meg; czikkei a dr. Kayserlinggel együtt szerkesztett Ung.-Jüdische Wochenschriftben (1871-72. sz. -n jegy és Kronau Miksa álnév alatt írt tárczaczikkek); a Honban (1877. 320., 321. sz. A herczeg és a rabbi, leány, zsidó-magyar monda a XV. századból); a Történelmi Tárban (1881. Az 1279. budai zsinat végzései); a Zeitschrift d. deutschen morgenländischen Gesellschaft cz. folyóiratban (1884. Zur neuesten Literatur der Samaritaner, 1893. Die samar. Pentateuch-Uebersetzung nach d. Ausg. von Petermann u. Vollers); a Századokban (1887. A viszafoglalt Budavár zsidó lakosságának állítólagos emlékirata 1686-ból); a Magyar Zsidó Szemlében (1884. A honfoglaló magyarok és a zsidók, 1887. Török időkből való zsidó sirkő Budán, 1891. Az ó-budai zsidó hitközség a mult század közepe felé, 1898. Schwerini kohn Götz); a Frankel-Grätz, Monatschrift für die Gesch. d. Judenthumsban, a M. Nyelvőrben (1881., 1888.) és a napilapokban; a Pallas Nagy Lexikonában a zsidó történetet írta.
Munkái:
1. Der Prophet Eljah in der Legende. Bresslau. 1863.
2. Die Pentateucho Samaritano ejusque cum versionibus antiquis nexu. Lipsiae, 1865. (Doctori dissertatio).
3. Samaritanische Studien, Beiträge zur samaritanischen Pentateuch – Uebersetzung und Lexikongraphie. Bresslau, 1868.
4. Hogyan fogadjuk és hogyan hálálhatjuk meg az egyenjogusítást. Zsinagogai beszéd. Pest, 1868. (Németül. U. ott, 1868.)
5. Gedächtnissrede bei Enthüllung des Meisel-Denkmals, Ugyanott, 1868.
6. Gedächtnissrede über Dr. W. A. Meisel. U. ott, 1868.
7. Was haben die jüngsten Vorgänge innerhalb der ungarischen Judenheit zu bedeuten? Predigt, gehalten am 16. April 1870. U. ott, 1870.
8. Festrede gelegentlich der Feier der Emancipation. U. ott, 1868. (Német és magyar szöveg).
9. Worte der Trauer und der Anerkennung, gesprochen am Sarge der Frau Veronika v. Ullman. U. ott, 1869.
10. Worte der Trauer und der Anerkennung, gesprochen am Sarge der Frau Jeanette v. Goldberger. U. ott, 1870.
11. Zsinagógai szónoklatok. I. Ünnepi és alkalmi beszédek. Bpest, 1875.
12. Zur Sprache,Literatur und Dogmatik der Samaritaner. Leipzig. 1875.
13. Die beiden Gotteswege. Gedächtnissrede auf Dr. Zacharias Frankl. U. ott, 1875.
14. Trauerrede, gehalten am Sarge der Frau Elisabeth Grünbaum. U. ott, 1875.
15. A m. n. múzeum könyvtárának héber kéziratai. Bpest, 1877. (Különny. a M. Könyv-Szemléből. Németül: Berlin, 1877.)
16. Mardochai Ben Hillel. Sein Leben und seine Schriften. Bresslau, 1877. (Különnyomat a Fraenkel havi füzeteiből.)
17. Izrael bajnoka. Emlékbeszéd Cremieux Izsák Adolf fölött. Tartotta a budapesti izrael. hitközség zsinagógájában 1880. febr. 29. U. ott, 1880.
18. Mit tegyünk az ellenünk intézett támadásokkal szemben? Ünnepi beszéd az 5641. (1880.) újév első napján a budapesti izraelita hitközség templomában. U. ott, 1880.
19. Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez. U. ott, 1881. (Különny. a Tört. Tár 1879-1881. évf. Ismertetés Századok 1881. 268. l.)
20. A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig. Részben kiadatlan kútforrások nyomán. I. kötet. U. ott, 1884. (Ism. Századok 884. l., Egyenlőség 18-23. sz., Nemzet 161., 162. sz.)
21. A szombatosok. Történetük, dogmatikájuk és irodalmuk. Különös tekintettel Péchi Simon főkanczellár életére és munkáira. U. ott, 1890. (Különnyomat a M. Zsidó Szemle 1886-88. évf. Ism. Századok 1890. 242. l., Egy. Philol. Közlöny, Revue critique d'histoire 1895. 15. sz. Németül is megjelent 1894-ben.).
22. Emlékbeszéd Hirschler Ignácz felett. U. ott, 1891.
Szerkesztette Kayserlinggel együtt az Ungarisch-Jüdische Wochenschriftet 1871-1872-ben Pesten.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 48. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1889.
Egyenlőség 1890. 46. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 668. l.
Zichy Hermán gróf és Derestye Gy. M., Magyar Zsidók a Milleniumon. Bpest, 1896. 115. l. arczk.