főreáliskolai tanár, K. Mihály nemes származású zenemester és Laczkovics Anna fia, született 1847. jan. 28. Esztergomban; szülei korán elhalván, iskoláit szülővárosában és Budapesten járta; 1863. aug. 31. lépett a kegyes tanítórendbe Kecskeméten, hol tanulását folytatta; a noviciatust váczon töltötte s mint próbaéves tanár 1868-1870-ben a selmeczbányai királyi kath. gymnasiumban tanított; egyszersmind az ottani bányászakadémián a felsőbb mathesist hallgatta. 1870. aug. kilépett a rendből. 1870-72-ben mint magántanár működött gróf Andrássy Aladár gyermekei mellett; egyúttal egyetemi tanulmányokat is végzett 1873-ig; ekkor a M. Állam szerkesztősében és a m. n. múzeum rendezése körül is működött. 1873. szept. 3-tól 1875. márczius végeig mint Türr István fiának nevelője Olasz- és Francziaországban tartózkodott. Hazajövén a Csöndes F. soproni intézetében tanította a franczia nyelvet és irodalmat. A német, olasz és franczia nyelvet is megtanulta. Az 1875-78. iskolai éveket és az 1878-1879. első négy hónapját Trencsénben töltötte, mint az ottani felekezet nélküli alreál, majd a kath. főgymnasium helyettes tanára. 1878. máj. nyert tanári oklevelet a magyar és franczia nyelv és irodalomból. 1878. decz. 23. a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához neveztetett ki rendes tanárnak, 1888. szept. 15. pedig az aradi kir. főgymnasiumhoz; azóta ott tanítja a magyar és franczia nyelvet, irodalmat és a bölcseletet.
Czikkei a trencséni kir. gymnasium Értesítőjében (1877. Ballada és románcz. Nehány szó a trencséni iskolákról); a székely-udvarhelyi főreáliskola Értesítőjében (1881. A tanulók élelmezésének ügye a sz. udvarhelyi főreáliskolában); az Egyetértésben (1886. decz. 12. Reformeszmék a népoktatás terén, 1890. 101. sz. A görög nyelv és a középiskola); az Országos Tanár-egylet Közlönyében (1887. Reformeszmék a népoktatás terén); a Kölcsey-egylet Évkönyvében (VI. 1890. Néhány szó a XIX. századi regényirodalomról); a Budapesti Hirlapban (1895. márcz. 17. Valuta és Közgazdaság); a M. Pénzügyben (1896. Szövetkezeti ügy); írt még a Reformba, Vágvölgyi Lapokba, Felvidékbe, Alföldbe, Arad és Vid., az Aradi Közl. sat.
Munkái:
1. A democratia uralom Francziaországban. Ford. Guizot után. Székely-Udvarhely, 1886. (Olcsó Könyvtár 348.)
2. Nézetek a magyar közép- és kisbirtokosztály anyagi helyzetének javítása tárgyában. U. ott, 1888.
3. Nézetek a kormány egyházpolitikájához. Arad, 1893.
4. Két iskolai beszéd. (Iskolai megnyitó 1895. szept. 4., Millenniumi beszéd 1896. máj. 9.). U. ott, 1896.
5. Valutánk gyöngéi. U. ott, 1898.
A kegyes tanítórend Névkönyve 1865. VI. l.
Bartl és Felsmann Névkönyve 1869. 66. l., 1870. 59. l.
Rajner Névkönyve 1893. 16. l.
Himpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 95. l. és önéletrajzi adatok.