a magyar földhitelintézet nyug. becslője, szül. 1835. febr. 16. Bátorban (Hevesm.), hol atyja az egri főkáptalan kasznárja volt; gyermekéveit itt és Várkonyban (Borsodm.) tölté, hová atyja időközben tiszttartóvá neveztetett ki. A gymnasiumot Rozsnyón, Selmeczen és Egerben végezte; a bölcseletet Rozsnyón és Egerben hallgatta, honnét az akkoriban létrejött érettségi vizsgát (1851.) Kassára ment letenni. 1851 őszén a pesti egyetemen orvosi hallgatónak iratta be magát, de a következő évben betegeskedése miatt, orvosi tanácsra, az orvosi pályát abban hagyta s félévig a jogot halgatta; azonban e pálya iránt sem érzett hajlamot, azt is elhagyta és szülei óhajának engedve, a veszprémi seminariumba lépett be; a beállott szünidő után ide sem tért többé vissza, mert időközben édesanyja elhalálozván, atyja beleegyezett, hogy az általa már gyermeksége óta annyira kedvelt gazdai pályára lépjen, melyet édes atyja mellett, ki akkoriban arlói bérlő volt, 1855-ben kezdett meg. 1856-ban atyja Kismartonba (Sopronm.) tévén át lakását, ő is oda költözött és itt herczeg Eszterházy szolgálatába állott; azonban még ez év őszén megengedtetvén az uradalmi kormányzóság által egy gazdasági intézetbe mennie, a szászországi Lipcse melletti lutschenaui gazdasági intézetbe vándorolt. Innét visszatérve a barsmegyei lévai uradalomba nevezték ki írnoknak. 1858 elején Sennyey Pál báró mint gazdasági titkárt vette magához, a mikor Bélybe (Zemplénm.) költözött. Itt volt 1862. tavaszáig a gyakorlati téren és a tudományokkal foglalkozva. 1862-ben gróf Andrássy Gyulához ment át mint gazdasági titkár Tőke-Terebesre, mely állásától egy év mulva megvált és Pestre jött mint a Kertész Gazda segédszerkesztője, de még ugyanazon évben a kertészeti társulat által kibocsátott Magyar Kertész cz. lap szerkesztésével bizatott meg. 1863. nov. 15. az országos magyar gazdasági egyesület által segédtitkárnak választatott meg; ez állást elfoglalván, egyszersmind a Gazdasági Lapok szerkesztőségébe lépett, mely lap mellett is mint segédtitkár hat évig működött. Ez időben Kecskeméthy Aurél felhívására egyideig a Sürgöny közgazdasági rovatát is vezette. 1867-ben a kormány megbizásából Sponzor Pál társaságában tanulmányi utazást tett Németország-, Francziaország- és Svájczba. 1868-ban a Berlinben tartott aratógép-versenyhez küldötte ki a kormány. Az országos gazdasági egyesület pedig 1868 végén saját költségén a Bécsben tartott német gazdák és erdészek nagygyűlésére és 1869-ben a Boroszlóban tartott német gazdák és erdészek nagygyűlésére küldötte ki, s ezekről szóló jelentése a Gazdasági Lapokban jelentek meg. 1869. októbertől a kolozsmonostori gazdasági tanintézet igazgató-tanára volt. Ezen gazdasági tanintézet volt az első gyakorlati irányú gazdasági közép-tanintézet, mely teljesen az ő tervezete szerint szerveztetett és melynek mintájára pár év mulva a többi közép-gazdasági tanintézeteket is átalakították. 1873-ban makacs gégebaja következtében az intézettől hosszabb szabadságra volt kénytelen távozni, hová a baj szervi bajjá fajulván, többé vissza nem tért. 1874. júl. 1-től a magyar földhitelintézet jószágbecslője lett. Legújabban nyugalomba vonult.
Czikkei a Gazdasági Lapokban (1860. Vélemény a bérletekről, 1862. Párhuzam az állatgyógyászat és állategészségtan között, 1864. Az árnyékszéktrágya használata Francziaországban, Egy Mac-Cormik-féle aratógépnek munkaeredménye, A beerdősítések Francziaországban 1863-ban, A világ gyapjútermelése, 1865. A csontliszt és a csontliszt-trágyázás, 1866. Néhány takarmányozási kisérlet eredménye, A tej, tejkezelés és vajkészítés, Hány éves korukban ereszszük az üszőket a bika alá s a bikákat fedezésre? Hazai szarvasmarhatenyésztésünk és a bécsi gazdasági egyesület szarvasmarhakiállítása, A tehenek és bikák tenyészképességének tartama, Az állatoknál a test alaknak befolyása a termelési képességre, ábrákkal, 1867. A trágya, trágyakezelés és trágyázás, földmívelési vegytani szempontból is, Bel- és külföldi gazdasági lapok szemléje, ábrákkal, Gróf Keglevich Béla tápiósághi törzsjuhászata, a Honban is 134. sz., Hecsey Adolf új gyapjú-mosószere, 1868. A Worm-féle marhavész elleni szer, A gazdasági vándortanárok, Lótenyésztésünk érdekében, Sziberiai pohánka, tatárka, hajdina, A troppaui gazdasági kiállítás, A Yull-féle arató gépverseny, 1869. A földmíves iskolák érdekében, 1871. Miként lehetne a gazdasági szakismeretet a nép között nálunk legkönyebben és legczélszerűbben terjeszteni általában véve, s különösen miként lehetne hatni erre az úgynevezett cselédképezdék és miként a vándortanári intézmény által, 1872. A társulás fontossága s jelentősége napjainkban a gazdára nézve, Födémes és Vedrőd és könyvism., 1873. A bécsi világtárlat, A Jelinek-féle gyümölcsfa-tenyésztés, A rozsda, A kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézet tervrajza, 1874. Porhanyító henger, A majlandi felsőbb gazdasági iskola, A vinczellérképző iskolák érdekében, Vasgerendelyes Gubic-ekék, ábrával, A gross-enzersdorfi tengerinyultenyészde sat.); a Falusi Gazdában (1860. Egy kevés gazdasági építészet, A takarmányzás és takarmányszerek, 1862. Miként menthetjük meg gyümölcsfáink termését az utó-fagytól, 1863. Juhászat, a teleltetés, takarmányozás és sózásról, Báránynevelés, Szőlőtövi eres szulák-fű, clematis viticella venosa, rajzzal, legarlás, Kapáló- és töltögető-eke használata, A disz-bokrok dúsvirágzását eszközölni, kertöntözés, Amerikai szénagyűjtő gereblye, 1864. Természethű levéllenyomatok, ábrával, 1874. A boldogulás mestersége); a M. Gazdában (1860. Néhány szó a rétmívelés érdekében, Munkafelosztás, Földmívelési ünnep Chinában, Öszinte szavak a gazdálkodási rendszerek és gazdasági gépek ügyében, 1861. A trágya kezeléséről. Gazdasági igáslovaink ügye, A muhar termesztéséről, Időjárási tapasztalatok, A könlegeg. ammoniak, szerepe a gazdaságban, A melegség és világosság behatása a földre és növényzetre); a M. Ember Könyvtárában (II. 1863. A gazdaság és kertészet teréről, Liebig nyomán); a M. Kertészben (1863. Diszkertek, parkok); a Kertészgazdában (1865. A mezei gazdaság és a vegytan, Liebig 50 vegytani tétele, 1866. Egy pár őszinte szó «Kis gazdák egyesülete» cz. egyesületek alakítása érdekében, Tájkertészet, az éden, 1867. Az eső fontossága a növények táplálkozásánál. Tömény trágya, Borkóstolás az orsz. magyar gazd. egyesület budai mintapinczéjében, 1869. A fésűs gyapjú Amerikában és hazánkban, milyen juhot tenyészszünk?, 1873. Reform a gyümölcsfatenyésztés terén); a Természettudom. Társulat Közlönyében (VI. 1866. Az okszerű növénytermelés elmélete); a Természetbuvárok és vadászok Évkönyvében (szerk. gr. Lázár Kálmán I. Pest, 1866. Az állatok alakjának befolyása azok termelési képességére); a Világ Tükrében (Pest, 1867. Mezei gazdaság); az Erdészeti és Gazdasági Lapokban (1867. A tharandi gazdasági és erdészeti akadémiával összekapcsolt vegytani műhelyben tett vegyvizsgálatok, talajtani és növényélettani észleletek); a Borászati Füzetekben (1871. Küküllőmegye új szőlőtelepei. 1872-1873. A bécsi világkiállítás); az Erdélyi Gazdában (1871. A vasutak befolyása a gazdaság fejlődésére, A társulás szerepe és fontossága a nemzeti gazdaságban, 1873. A rozsda); a Gyakorlati Mezőgazdában (1872. A tőke, Tapasztalati jegyzetek és szabályok lótenyésztők számára, Hányszor szántsunk, A társulás fontossága s jelentősége napjainkban, A rozsda 1874. A munkáskérdés megoldásához, A rétöntözésről); a Földmívelési Érdekeinkben (1873. Haladjunk, de meggondolva, állattenyésztési tanulmány; 1874. A majlandi vajkészítés módja); munkatársa volt a Borászati Lapoknak (1874-86), Erdélyi Gazdának, Gyümölcs Kertésznek, Néptanítók Lapjának (1877, 1883-84); 1880-82-ben az Egyetértés és azután a Pesti Napló gazdasági rovatának vezetője volt, rövid ideig a Hazánknak is (1894-től) munkatársa volt sat.
Munkái:
1. A mezei gazdák zsebkönyve. Pest, 1862. (Különny. a Zsebnaptárból.)
2. Növényboncz-, vegy- és élettan. Különös tekintettel a növénytermelésre. Az e téren megjelent legjelesebb szakmunkák nyomán. U. ott, 1867. A szövegbe nyomott ábrákkal. (Uj olcsó kiadás. U. ott, 1870.)
3. A Berlinben tartott aratógép-kiállítás és verseny. U. ott, 1868. (Közlemények a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszterium köréből I. 4.)
4. Jelentés a gazdasági szakképzés állásáról Franczia- és Németországban. Schweiz- és Belgiumban 1867-ben s ennek alapján kidolgozott tervezet a gazdasági szakképzés rendezését illetőleg hazánkban... U. ott, 1868. (Sponzon Pállal együtt.)
5. Közhasznú ismeretek. U. ott. 1870. (Többekkel együtt.)
6. A test-alak és haszonvételi (termelő) képesség közötti viszony a szarvasmarhánál (Állattenyésztési tanulmány.) A német gazdasági irodalomban található ez irányú legjelesb munkák nyomán. Kolozsvár, 1870.
7. Die Cultur des Leines. U. ott, 1870. (Különny. az Ung. Lloydból.)
8. Die Kultur und Zubereitung des Flachses. Wien, 1870. (2. jav. kiadás, U. ott, 1871. 3. k. mint az Illustr. Landwirthschaftliche Volksbücher 1. füzete, 4. k. 1885. Cseh nyelvre is lefordíttatott és 2 kiadásban jelent meg.)
9. Mezei gazdasági üzlettan. Az ez irányban megjelent legjelesebb szakmunkák felhasználása mellett a hazai viszonyokra alkalmazva. Pest, 1871. (Nyom. Pozsonyban.)
10. Útmutató kérdések a gazdasági napló vezetéséhez. A Kolozs-monostori m. kir. gazdasági tanintézet növendékei használatára összeállította.... Kolozsvár, 1871.
11. A Jelinek-féle gyümölcsfa-nemesítési és tenyésztési eljárás leírása. U. ott, 1873. Egy tábla rajzzal.
12. Gazdasági haszonbéri szerződés. Dr. Drechsler Gusztáv a göttingai egyetemhez csatolt gazdasági tanintézet igazgatójának koszorúzott pályamunkája után készítette ... Függelék a magyar államjavak és közalapítványi jószágokról kötött haszonbéri szerződések mintája. Bpest, 1874. (Dr. Drechsler Gusztáv koszorúzott pályamunkájából. 2. czímkiadás. Ugyanott, 1878.)
13. A lótenyésztés mint a mezei gazdassági állattenyésztés egyik ága. U. ott, 1875. (Falusi Könyvtár 18.)
14. A gyümölcsfatenyésztés cserép- és faedényekben és az így s a szabadföldben nevelt törpefák okszerű vagyis növényélettani alapokon nyugvó metszése. Az angol, franczia és német kertészeti irodalomban ez irányban megjelent szakmunkák felhasználása mellett. U. ott, 1877. 27 fametszettel. (Falusi Könyvtár 23.)
15. Gazdasági számvitel kisebb birtokosok számára. Egy toldalékkal: A kisgazdai körök és társulatokról. U. ott, 1878. (Falusi Könyvtár 27.)
Kiadta a Katona Dénes, Növényhonosítás 3. kiadását, számos északamerikai növényekkel és technologiai közlésekkel bővítve. Pest, 1864.
Szerkesztette Pesten a M. Kertészt 1863. június 14-től decz. 27-ig, mikor a 29. számmal megszünt; a kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézet Georgikai Felolvasások, Kolozsvár, 1872. cz. gyűjteményt (melybe több czikket írt) és I. Évkönyvét 1869-72. három évről; az Egészségtani Lapokat 1877. okt. 1-től 1879. decz. 31-ig; és szerkeszti Budapesten a Gazdasági Zsebnaptárt 1861 óta (mely jelenleg 38. évf. jelenik meg: A magyar gazdák Évkönyve czímű függelékkel 1878-tól 1890-ig) és a Gazdasági könyvviteli Naptárt 1876 óta, jelenleg a 21. évf. Ugyan e vállalat németül is megjelent Landw. Schreib-Kalender cz., de három év mulva megszünt.
Álneve: Rusticus (a Gyakorlati Mezőgazdában.)
Kertész-Gazda 1867. 7. sz. kőnyom. arczk.
Hazánk és a Külföld 1871. 12. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Délmagyarországi Lapok 1882. 166. sz.
Gazdasági Mérnök 1884. 48. sz. köny. arczk.
Magyar Könyvészet 1886-97.
Pallas Nagy Lexikona X. 663. l. (Balás Árpád).