ev. ref. főgymnasiumi igazgató-tanár, K. Biró János kócsi (Komáromm.) származású kisbirtokos nemes (ki Biharmegyéből Pocsajról származott be Erdélybe s kinek nagyatyai nagybátyja volt Kócsi Patkó János szinész-író) és Magyari Annak fia, született 1829. decz. 29. Kolozsvárt s ugyanott végezte középiskoláit. 1848-49-ben mint I. éves jogász vett részt a magyar szabadságharczban és annak lezajlása után egy évig az országban bujdosott. 1850-ben Mikó Imre gróf egyetlen fia M. Ádám nevelőjének hívta meg; nevelői állása mellett félbeszakadt iskolai tanulmányait folytatta, a theologiát jó sikerrel végezte s 1853-55-ig kedvencz szakmájában, a vegytanban és természetrajzban tett sikeres előmenetelt. 1855-ben növendékével Berlinbe ment ki s az ottani egyetemet együtt látogatták. 1856 őszén segédtanítónak hívták meg a kolozsvári ev. ref. főgymnasiumhoz, hol 1860-ban a természetrajz rendes tanára, utóbb az intézet igazgatója lett. Meghalt 1871. jún. 2. Kolozsvárt.
Berlini leveket írt a Hölgyfutárba (1856-1859-ig összesen 21-et), czikkeket az Erdélyi Múzeum-egylet Évkönyvébe (II. 1862. Kolozsvártól a Batrinóig és vissza, földtani rajzzal), a Vasárnapi Ujságba (1867. 45., 46. szám Egy ártalmas éji lepéről, rajzzal), az Erdélyi Gazdába (1869. A mezőség egyik kincse, bortermelés, szomorú tapasztalatok, szőlőfajok és fagy után sat.); szépirodalmi és vegyes dolgozatai jelentek meg a kolozsvári Korunkban; nagyobb költői munkája a kolozsvári Részvét Albumban (1872. Nefelejts átka, rege.)
Munkája: Községi faiskola. Alapvonalak a gyümölcstenyésztésre. Községek, néptanítók, gazdák számára. Kiadták Szabó Sámuel és Jancsó Lajos. 58 ábrával. Kolozsvár, 1871. (A m. kir. földmívelésügyi miniszterium által 400 forinttal jutalmazott munka. 2. kiadás. U. ott, 1894., fia Kócsi Andor által kiadva. Függelékkel és egy térlappal.)
Erdélyi Prot. Közlöny 1871. 23. sz. (Szász Dmokos).
Budapesti Közlöny 1871. 128. sz. (Nekr.)
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1894.
Gyászjelentés és fiának Kócsi Andor kir. alügyésznek szives közlése.